Vigyázzon! – Nem is sejti, honnan támadhat a rák


Hirdetés

A talaj a földi élet alapja, nélküle nem léteznénk, ennek ellenére még sem becsüljük meg igazán, és nem törődünk vele eleget. Eredményes gazdálkodás csak a talaj megfelelő biológiai és kémiai folyamatok figyelemben tartása mellett folytatható, ráadásul a talajok „romlása” a mezőgazdasági vonatkozásokon túl az emberi egészségre is közvetlen negatív hatással van. A talaj mobilis nehézfémeit egy leromlott talajból a növények könnyebben veszik fel, és halmozzák fel a termésükben, ami folyamatos fogyasztás esetén egészségkárosodást okoz, emellett sok, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápelemet nem tud felvenni a növény, így például a rák megelőzésében fontos szerepet játszó szelén és a cukorháztartást szabályozó króm.

Az élő talaj

A talaj egy olyan komplex élő része a Föld felső rétegének, amely tulajdonságai miatt alkalmassá teszi a növények nevelésére, termesztésére. A talajok hosszú, akár évezredes, évmilliós fejlődés eredményeképpen alakultak ki, ráadásul sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek. A talaj, és különösen a gondozott, ápolt szakértelemmel kezelt termőföld olyan élő közeg, amely ásványi anyagokból, vízből, levegőből, milliárd számú mikroorganizmusokból (szabad szemmel nem látható élőlények), gombákból, egyéb élőlényekből (gerincesek, rovarok, puhatestűek stb.) és szerves anyagokból áll.

Mi a probléma forrása?

Az intenzív növénytermesztésnek köszönhetően a korábbi évtizedekben megnőtt a műtrágyák felhasználása, és a kemikáliák (növényvédő szer, gyomirtó, talajfertőtlenítő, érésgyorsító stb.) használata. A problémát pedig csak tetézi a nem megfelelő agrotechnológia. Ezen tényezők összességeként romlott le talajaink levegő-, hő- és vízgazdálkodása, nehezebb lett a művelhetőségük és fokozatosan elsavanyodtak. Ennek következtében a hasznos talajlakó baktériumok száma nagymértékben lecsökkent.

A talaj savanyodásának köszönhetően jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a talaj tápanyagának egy része kimosódik és a növények nem tudják felvenni. Ez gazdaságilag óriási veszteséget jelent, ugyanis a kijuttatott műtrágyák csak egy része tud hasznosulni.
Savanyodó talajokon fokozódik a toxikus nehézfémek felvétele is. Ez terméscsökkenést eredményez, fokozza a termelés kockázatát, a növények kevésbé lesznek ellenállóak és így megnövekszik a védelmükre fordított költség is. Csökken a termés mennyisége és romlik a minősége.

Tudatos talajműveléssel akarja kihozni a maximunot a talajaiból? Mindent megtudhat a témáról a Talajközpontú Termelés Konferenciáján. Szántóföldi hozamnövelés az alapoktól.

Mi történik akkor, ha a talajainkat nem kellő gondossággal műveljük, ha nem biztosítjuk a laza szerkezetet, a jó levegőzöttséget?

A megváltozott környezeti feltételek a káros mikroszervezeteknek kedveznek, a hasznos mikroorganizmusok száma jelentősen csökken. Ilyen helyzetben nagyon rövid időn belül számolhatunk a talaj-eredetű betegségek megjelenésével, emellett pedig a lecsökkent hasznos baktériumszám következtében (pl. cellulózbontó, nitrogénkötő baktériumok) nem bomlanak le megfelelő mértékben a gyökér és szármaradványok. Ennek számos kedvezőtlen hatása van:

  • könnyebben megtelepednek a gombák
  • a visszamaradt szármaradvány áttelelő forrásul szolgál a kórokozóknak és kártevőknek
  • a szármaradványban lévő tápanyagot nem tudja hasznosítani a következő kultúrnövény
  • nincs puffer hatás (tovább savanyodik a talaj)
  • romlik a talaj szerkezete, levegő-, víz- és hő gazdálkodása, humuszképzési folyamata.

Az intenzív növénytermesztés hatása az emberre

A talajok „romlása” – a mezőgazdaságon túl – a fogyasztói társadalomra is fontos hatással van. A talaj mobilis nehézfémeit a növények könnyebben veszik és halmozzák fel a termésükben is, ami folyamatos fogyasztás esetén egészségkárosodást okozhat. Sok, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápelemet, mikroelemet nem tud felvenni a növény és így azok nem jutnak el a táplálékláncba, ilyen két elem például a króm /Cr/ és a szelén /Se/. A króm az emberi szervezetben a cukorháztartás „szabályozója”. A szelén többféle rákbetegség megelőzésében játszik szerepet. Egyes szelénvegyületek a rák áttételeződés fékezői, vagy blokkolói. Az utóbbi 40-50 évben a rák- és cukorbetegségek száma rohamosan növekedett.

Tehát a nagyvilágban a klímaváltozás, illetve az az elleni harc mellett, vagy azzal párhuzamosan a talajok állapotának változásával is legalább ennyit kellene foglalkozzunk. Hiszen megfelelő állapotú talajokon tudunk csak megfelelő minőségű és beltartalmú élelmiszert előállítani. Ha nem figyelünk a talajainkra, azok állapotára, akkor elpusztítjuk az élelemforrásunkat, és ezzel saját magunkat is.

A cikk szerzője Vajda Péter, a Phylazonitot forgalmazó Agrova Kft. ügyvezető igazgatója.

forrás

Hirdetés

Hirdetés betöltése..