Továbbra sincs hivatalosan megerősítve, de talán ez a bogyó tényleg “csodaszer” lehet a rákgyógyításban!







Hirdetés betöltése…

A kutatók állítják, hogy az EBC-46-ot, közvetlenül a daganatba adva, megölheti a rákos sejteket mindössze 48 óra leforgása alatt. A Blushwood bogyók egy bizonyos gyümölcsfán nőnek a világ csupán egyetlen régiójában az észak- queenslandi wsőerdőkban, Ausztráliában. A bogyót már évek óta tesztelik, és többszőr meg is jelent már a neten, mint rákölő csodaszer! Sajnos ezt továbbra sem állíthatjuk, jótékony hatását hivatalosan még sehonnan nem erősítették meg, de most úgy néz ki, valóban hatásos lehet a rák bizonyos fajtái ellen! Az alábbi videón is erről beszélnek!

A rendszertanilag Fontainea picrosperma elnevezésű növényről (amelyet a magyar internetes oldalak Blushwood-bogyóként vagy Blushwood-faként emlegetnek) szóló hírek 2014-től szaporodtak meg. Ez jelzi, hogy valami történt abban az évben. A német Focus magazin utána is nézett, hogy mi van a dolog hátterében.
14127275199

Ígéretes felfedezés

A magazin megjegyzi, hogy “természetes csodatévő anyagok” időről időre felbukkannak a rák gyógyítására. Később azonban sokszor kiderül, hogy nem annyira ígéretes a hatóanyag, mint azt korábban hitték. A “Blushwood tree” (Blushwood-fa) esete azonban más. Ennek ellenére a rákban szenvedőknek felesleges túlzott reményeket táplálniuk az ügyben. A kutatások ugyanis még rendkívül korai fázisban vannak.

A kutatók persze nem titkolnak el semmit, éppen a tudósok egy 2014-es cikkéből derült ki a PLOS One szakmai folyóiratban, hogy az ausztrál bogyóból kivont anyag tényleg szélsebesen öli meg a ráksejteket. Eddig háromszáz állat gyógyult ki a kísérletek során a rákból. De – és ez az, ami miatt az embereknek még várniuk kell – számos tanulmányt, vizsgálatot kell még elvégezni ahhoz, hogy embereken is alkalmazzák a szert.

Hatóanyag a magból

A szilvanagyságú vörös bogyók egyébként Ausztrália trópusi vidékein, egészen pontosan a queenslandi esőerdőkben teremnek. A bogyók magjából vonták ki a Brisbane-ben működő Berghofer Kutatóintézet tudósai az EBC-46 elnevezésű hatóanyagot.

Ez az az anyag, amely állatkísérletekben sikeresen csökkentette, illetve szüntette meg a tumorokat. És egyelőre a dolog itt tart – nincs benne semmi “titok”. A kutatások ugyanis 2006 óta zajlanak az ausztrál bogyóval. A Focus ennek kapcsán megjegyzi, hogy általában 5-10 ezer hatóanyag közül a tesztelés után átlagosan csak egyből lesz engedélyezett gyógyszer. Az ausztrál bogyó tehát lehet, hogy a kísérletekben jól teljesít, de még hosszú út áll a tíz éve kísérletező tudósok előtt, hogy a tumorgyilkoló hatást emberen is igazolják.

A melanómát elpusztította Peter Parsons kutatócsoportja egyébként az első tudományos tanulmányt erről 2014 októberében tette közzé, a már említett cikkükben, a PLOS One-ban. Ebben a tanulmányban elmagyarázták az EBC-46 hatását a sejtnövekedésre.

Parsonsék közvetlenül bőrtumorokba fecskendezték az anyagukat, és ott ezzel egy gyulladást keltettek, ami elvágta a ráksejtek vérellátását. Így a melanoma elhalt. A kezelt bőrfelületen új, egészséges bőr képződött. A hatás nagyon gyors volt, ami a kutatókat is meglepte.

Időközben a kísérleteket elkezdték daganatos házi- és haszonállatokon is. Ezeknek 70 százalékában tartósan megszüntették a daganatot.

Nem csodaszer

Ugyanakkor még mindig nem tudni, hogy emberi kipróbálás után gyógyszerré válhat-e az EBC-46. A Berghofer Intézet kutatói bíznak ebben, és jelenleg éppen engedélyezés alatt áll az első embereken való kipróbálás.

Ugyanakkor nem “csodaszerről” van szó: a Focus által idézett ausztrál tudósok szerint az EBC-46 valószínűleg nem minden daganattípus ellen hatékony. Az injekció csak akkor lehet választási lehetőség a kezelésben, ha a klasszikus kemoterápia nem hat, vagy a beteg annyira legyengült, hogy ezt nem lehet alkalmazni. Ráadásul az áttétes rák ellen nem hat az ausztrál bogyóból kivont anyag.

A Blushwood-bogyó hatóanyagának széleskörű elterjesztése előtt még egy nagy akadály tornyosul: az ausztrál esőerdőkben nagyon kevés ilyen növény található, és ezek a  trópusi fák nem találhatok sehol máshol a világon

 

 

A csiga 3 évig él, a méh 5 évig! De tudod-e, hogy a földigiliszta, gólya..stb. meddig? Ha kíváncsi vagy, irány a cikk :)
MINDEN UJJUNK 1 SZERVÜNKHÖZ KAPCSOLÓDIK – GYÓGYÍTÁS 5 PERC ALATT JAPÁN MÓDSZERREL



Hirdetés
Hirdetés betöltése...
Hirdetés