Tavaszi növények előnevelése, márciusi kerti munkák


Hirdetés

Növények előnevelése:

 p1030187.jpg

Jó mulatság, ha a magunk gyűjtötte magokból termesztjük a zöldségeket. A vásárláskor ügyeljünk arra, hogy minőségi vetőmaghoz jussunk. Az ún. F-1 hibridek gazdag termést hozó fajták. Fontos: ha kevés mag van a zacskóban, ez arra utal, hogy a nagyobb terméshez kevesebb növényre van szükség. A vetéshez a szakboltokban vásárolhatunk speciális nevelőedényeket, de erre a célra használhatunk bármilyen közép mély, ültető ládát is.

Mindig ügyeljünk a tisztaságra, különösen akkor, ha az előző nevelésnél betegségek fordultak elő. Ez esetben fertőtlenítsük, vagy cseréljük ki a ládát. A vetéshez termőföldet és ne virágföldet használjunk!

 

Vetés előneveléshez

(Szabadföldi) vetés

Ültetés

Sortávolság (cm)

Növénytáv soron belül (cm)

Betakarítás

Paradicsom

március

x

május

80

40

Július közepétől fagyokig

Paprika

március

x

május

50

40

Sárgarépa

x

március-április

x

30

5 vagy 8

július-november

Salotta fokhagyma

x

x

március

30

10   

júliustól

Sárgadinnye

április

május

május

x

50

augusztustól

Görögdinnye

április

május

május

x

50

Petrezselyem

x

szeptember-október

x

25

5

májustól

Fejes saláta

x

március eleje

x

25

20

folyamatosan

Petrezselyem

x

február-március

x

25

5

július-november

1. A nevelőláda előkészítése

Töltsünk a ládába enyhén nyirkos földet, majd ütögessük meg, hogy a föld jól megtömörödjön. Ezután a vetőföldet, óvatosan megnyomkodva, kis deszkával egyengessük el.

2. Így történik a helyes vetés

Az ültető edénybe nem kell a magokat egy sorba vetni-kiszórhatjuk közvetlenül a zacskóból is. Csak arra kell ügyelnünk, hogy egyenletesen szóródjanak szét. A vetési távolság a mag nagyságától függ.

3. A vetőmag takarása

A magokat -a növényfajtáktól függően- hagyjuk a felszínen, fedjük be átszitált homokkal. Egy deszkadarabbal vagy kézzel óvatosan, nyomkodjuk a magokat a földbe.

4. Nyirkosítani, nem benedvesíteni!

Az előkészített vetést öntözzük meg. Rózsás öntözőkannát vagy permetezőpalackot használjunk. A földet jól nyirkosítsuk be, de ne legyen csuromvizes.

5. A pikírozás megerősíti a magoncokat

A vetőládát tartsuk nyirkosan és melegen. Ha már megjelentek a magoncok első sziklevelei, pikírozópálcával vegyük ki őket, és a gyökeret vágjuk egyharmadára vissza.

6. A pikírozás szabad helyet teremt

Ültessük a magoncokat kis cserepekbe-itt tovább tudnak növekedni. Egyesével, versengő szomszédos növények nélkül erőteljesebben tudnak fejlődni. Egyszerűbb a kezelésük, ha több edényt teszünk egymás mellé a ládába.

Palántanevelés otthon:

A palántanevelés célja, hogy a viszonylag hosszú tenyészidejű növények fejlődését felgyorsítsuk. Ha palántanevelés nélkül szeretnék paprikát, paradicsomot, dinnyét, karfiolt, fejes- és kelkáposztát, illetve számos egynyári növényt nevelni, akkor nagyon sok idő telne el addig, mire élvezhetnénk munkánk gyümölcsét.

A palántákat nevelhetjük ablakpárkányon, télikertben, fóliaházban vagy bármely más helyen, ahol elég meleg van és megfelelő mennyiségű fény éri a fejlődő növényeket.

Mibe vessük a magvakat?

 dugvanyozas.jpg

Az apró magvú növényeket kisebb edényekbe (tejfölöspohár, műanyag és égetett cserép) vagy kimondottan a célra vásárolt szaporítóládába vethetjük. Bármit is választunk a felsorolt edények közül, az alját feltétlenül ki kell lyukasztanunk. A fölösleges öntözővíz a fejlődő növények rothadásához vezet. A földréteg vastagsága legalább 5-6 cm legyen.

A palántanevelés során sokszor okoz gondot a rosszul megválasztott ültetőközeg. A túlzottan savanyú vagy erősen tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövénykre, ezért az üzletekben kapható általános virágföldek többségükben alkalmatlanok palántanevelésre. Kis mennyiségű palánta megnevelésére a perlites palántaföldek, vagy a ,,B” kategóriás virágföldek 10-15 % homokkal kiegészítve használhatók.

A földkeverékbe érdemes foszfor tartalmú műtrágyát is adagolnunk, mivel ez a későbbiekben megakadályozza a palánták megnyúlását. A palántanevelés időszakában nitrogén tartalmú műtrágyát ne használjunk.

Ha otthon készítjük el a palántaföldet, akkor ügyeljünk arra, hogy a földkeverék ne tartalmazzon gyomirtó szerrel szennyezett talajt, illetve beteg növényi maradványokat. Legkedvezőbb az 50-60 % jó minőségű kerti föld, 20-25 % érett istállótrágyával és 10-20 % homokkal keverve.

Csak egészséges és fertőzéstől mentes növényről gyűjtött magot vessünk el! A beteg növényből származó vetőmag az adott fertőzést tovább viszi, károsítva az egészséges növényből származó magvaiból származó palántákat is. Piacon árusított, fémzár nélküli vetőmagot ne vásároljunk!

Vetőmag vásárláskor győződjünk meg a mag szavatossági idejéről, lejártáról. A lejárt szavatossági idejű magvak rosszul csíráznak. A szavatossági időt a tasak zárásán szokták feltüntetni.

A palántaneveléskor fellépő betegségek:

palantadoles_kor.jpg
A betegség számos kórokozó hatására is felléphet. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztafélék palántái károsodnak. A kórokozó terjedésének megfelelően a pusztulás mindig foltokban mutatkozik.

A védekezést megelőzéssel kell kezdenünk. Még a magvetés előtt érdemes az ablakpárkányt és a palántanevelés során használt különböző munkaeszközöket 2,5%-os formalinoldattal, vagy 1,5%-os rézgálicoldattal fertőtlenítenünk. A káposztafélék és a paprika károsodását legeredményesebben úgy előzhetjük meg, ha a magvetéskor Fundazol 50 WP 0,1% + Merpan 50 WP 0,2% kombinációjával fertőtlenített magtakaró földet használunk.

Vetés és nevelés:

vetes_es_neveles.jpg
A melegigényes palánták neveléséhez, mint a paprika, begónia, zsálya legalább 22-26 C fokos hőmérsékletet kell biztosítanunk.

A magvetés sűrűségét a mag nagysága határozza meg. Minél apróbbak a magvak, annál sűrűbben kell vetni őket. A kelésig a magok számára meleget, és magas páratartalmat kell biztosítanunk. A magas páratartalmat a legegyszerűbben úgy érhetjük el, ha a vetést fóliával vagy üveglappal letakarjuk. A kelés után a növénykéknek sok fényre van szükségük. A föld kiszáradására és a túlöntözésre is igen érzékenyek.

Miután kikeltek a kis növények, át kell ültetni őket. Ezt nevezzük tűzdelésnek. A növények többségénél ezt akkor kell elkezdenünk, amikor a sziklevelek már kifejlődtek és az első lomblevelek is fejlődésnek indultak. Tűzdeléskor előre kijelölt sorokba, a növény gyökerének megfelelő nagyságú lyukat készítünk, és ebbe helyezzük bele a növényt. A gyökereket úgy kell rögzíteni a földkeverékkel, hogy azok ne legyenek felgyűrődve, mivel ez a későbbiekben akadályozná a növények fejlődését.

A gyorsabban növekvő vagy az átültetésre érzékeny növényeket érdemes olyan edénybe tűzdelni, amelyből a későbbiekben a földlabdával együtt kiültethetjük. Gyorsan növekszik a paprika, a paradicsom, a zsálya, a büdöske és a verbéna. Az átültetésre leginkább a kabakosak érzékenyek (uborka, tök, dinnyefélék, patiszon, cukkini stb.).

Kiültetés:

Mivel a növényeknek sokáig a legjobb körülményeket biztosítottuk, nem lehet hirtelen kiültetni őket a kertünkbe, szoktatni kell őket a mostohább körülményekhez. Ezt a folyamatot nevezzük edzésnek. Ilyenkor érdemes a kiültetés előtt kirakni őket az erkélyre, napos helyre, majd éjszakára bevinni őket a lakásba, védettebb környezetbe.

A káposztafélék palántái a magvetéstől számított hat hét alatt lesznek kiültetésre ?érettek?, a paprika- és paradicsompalántáknak ehhez nyolc hét szükséges. A magvetés idejét tehát visszafelé kell kiszámítani. A káposztafélék palántáit április közepe táján lehet kiültetni, a magvetés ideje tehát március elején van. A melegigényes növényeket, mint a dinnye, a paradicsom, a zsálya csak május közepétől lehet kiültetni, tehát a palántanevelésüket március végén kell elindítani.

forrás

Hirdetés
Hirdetés betöltése...