Románia visszavonná az UNESCO-tól Verespatak világörökségi jelölését


Hirdetés

Románia visszavonná az UNESCO-tól azt a pályázatot, amelyet az év elején az előző román kormány kulturális minisztere nyújtott be azzal a céllal, hogy az ENSZ-szervezet nyilvánítsa a világörökség részévé az erdélyi Verespatakot – jelentette be Mihai Tudose román miniszterelnök szerdán.

A kormányfő egy televíziós műsorban bírálta az idei év elején távozott, Dacian Ciolos vezette szakértői kormányt, amelynek kulturális minisztere, Corina Suteu – mandátuma utolsó napján – felterjesztette az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) azt a pályázatot, hogy vegyék fel a települést a védett kulturális örökségek listájára.

foto CODRUTA DRAGOESCU
foto CODRUTA DRAGOESCU

Tudose azért nem ért egyet ezzel a lépéssel, mert ha védett örökséggé nyilvánítják a térséget, akkor végleg ellehetetlenül az ottani arany- és az ezüstkészletek kitermelése. Tudose szerint a védett örökséggé nyilvánítás kedvezőtlenül érinti Románia érdekeit abban a perben is, amelyet a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró, kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását.

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy még nem késő visszavonni a pályázatot. Ennek érdekében, mint mondta, levelet írnak az UNESCO-nak, amelyben közlik: visszavonják a pályázatot, és nem tartják fenn korábbi álláspontjukat. Tudose elismerte ugyanakkor, hogy ezzel a lépéssel “furcsa helyzetbe kerül Románia a nemzetközi szervezet előtt”.

A Gabriel Resources az erdélyi Érchegységben akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése végett. A kanadai cég romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation révén vásárolta meg a bányalicencet, majd mintegy 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A román parlament 2014 júniusában utasította el az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

Verespatak védetté nyilvánításának folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára. 2016 februárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Bukarest akkor arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.

MTI

Hirdetés
Hirdetés betöltése..