NORVÉG KUTATÓK BEJELENTÉSE: NAGY VALÓSZÍNŰSÉGGEL, MEGVAN A CUKORBETEGSÉG GYÓGYMÓDJA!


Hirdetés

Akár az összes sejthalál okozta betegség kezelésében hatalmas áttörés lehet egy norvég tudóscsoport felfedezése, akik kutatásuk során arra jöttek rá, hogy a hasnyálmirigyben a szomszédos sejtek képesek átvenni a sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek funkcióit – írja az MTI.

A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve fedezték fel, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei

KÉPESEK ÚGY VÁLTOZNI ÉS ALKALMAZKODNI, HOGY ELLÁSSÁK A SZOMSZÉDOS SÉRÜLT, VAGY HIÁNYZÓ INZULINTERMELŐ SEJTEK FELADATAIT.

A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek alfasejtjei termelnek, feladata pedig alapesetben a vércukorszint emelése, míg az inzulin a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt, emellett pedig elengedhetetlenül szükséges a glükóz felvételéhez is. A cukorbetegséget az okozza, hogy a sérült vagy nem létező inzulintermelő bétasejtek nem képesek inzulint termelni, így pedig a sejtek nem tudják felvenni a vérből a glükózt, ami megemelkedett vércukorszinthez vezet. Sok cukorbetegnek pont emiatt folyamatosan inzulint kell juttatnia a szervezetébe a vércukorszint szabályozására.

Valószínűleg a cukorbetegség-kezelés egy teljesen új formájának a kezdetét jelenheti ez, amikor a szervezet képes saját inzulint termelni egy kis kezdeti segítséggel.

– mondta Luiza Ghila, a norvég egyetem kutatója.

A kutatók felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben lévő szomszédos sejteknek csupán két százaléka képes megváltoztatni funkcióját. Ennek ellenére optimisták az új kezelési lehetőségek megközelítését illetően.

Kutatásukban először voltak képesek leírni a sejtidentitás változása mögötti mechanizmust, amely nem egy passzív folyamat, hanem a környező sejtekből jövő jelzések eredménye. A kutatásban képesek volt 5 százalékra növelni az inzulintermelő sejtek számát egy hatóanyag segítségével, amely hatással volt a sejtek közötti jelzőfolyamatra. Ghila hozzátette azt is, hogy ha többet tudnak meg a sejt rugalmassága mögött álló mechanizmusról, akkor valószínűleg képesek lesznek a folyamatot kontrollálni, és még több sejt identitását megváltoztatni, hogy még több inzulin termelődjön.

A kutatók szerint felfedezésük nem csak a cukorbetegség kezelését illetően jó hír, a sejtidentitás és -funkció változtatásának képessége ugyanis döntő felfedezés lehet más sejthalál okozta betegségek kezelésében, mint az Alzheimer-kór, vagy a szívroham miatti sejtkárosodás.

Hirdetés
Hirdetés betöltése...