Műanyag-e a margarin(e)?


Hirdetés

 

ants-vs-margarine-vs-butter-72011599196.jpegAkar Ön műanyagszatyrot enni? Esetleg kőolajból készült ételeket? Ugye, hogy nem? És a margarint megenné-e? Az utóbbi kérdésre adott válasz nem csak az egyéni ízléstől függ, hanem attól is, mit tudunk (rosszul) a margarinról. Ettől függ ugyanis, hogy tudatos vagy tudatlan vásárlók vagyunk-e. Vannak, akik az előbbi csoportba tartozónak gondolják magukat, ugyanakkor ilyeneket terjesztenek:

A Margarine eredetileg a pulyka hízlalásához lett előállitva. Amikor a pulykák meghaltak a Margarintól a befektetők, akik ennek az anyagnak kikisérletezéséhez adták a tőkéjüket vissza akarták szerezni a pénzüket és ezért ezt a fehéres anyagot, ami nem hasonlít semmilyen étkezési anyagra megkeverték egy kis sárga színezékkel és elkezdték értékesíteni, hogy a vajat felváltsa. Hogy tetszik? Egy ügyes ötlettel új ízesitett változatok láttak napvilágot.

Hát, nem egészen… (Közbevetés: mennyire bízhatunk meg annak a szakértelmében, aki a helyesírás elemi szabályaival sincs tisztában?) A margarin III. Napóleon francia császárnak (1808-1873) köszönheti létrejöttét, aki 1869-ben egy felhívást tett közzé, amelyben a hadsereg számára a vaj helyettesítésére egy olcsó, nem avasodó termék kifejlesztését célozta meg. A pályázat nyertese Hippolyte Mège-Mouriès francia élelmiszervegyész volt a margarin nevű termékkel (nevét a 17 szénatomos telítetlen zsírsavról, a margarinsavról kapta, amely mintegy 1 százaléknyi mennyiségben fordul elő a kérődzők zsírjában).  Mège-Mouriès termékének nem sok köze volt a ma kapható margarinokhoz. Az “ősmargarin” tej, aprított tehéntőgy és marhafaggyú felhasználásával készült. Piacra kerülését a francia-porosz háború hátráltatta, így végül néhány évvel később a holland Brabant tartományban alapították meg a világ első margaringyárát.

Tudod mi a különbség a Margarine és a vaj között?

A vaj szaturális zsírtartalma kicsit magasabb mint 8 gramm összehasonlítva a Margarine 5 gramm-jával.
A Margarine fogyasztása a nőknél 53% növeli meg a szív és keringési rendelleneségeket szemben az ugyannyi mennyiségü vaj elfogyasztásával a Harvard orovsi kutatásai szerint.
A vaj fogyasztása elősegíti a különböző tápanyagok felszívódását és felhasználását az emberi szervezetben. A vaj nagyon sok tápértékkel rendelkezik. A vaj íze nemcsak sokkal finomabb, hanem ízfokozóként is használható. A vajat évezredek óta használja az emberiség szemben a Margarine, ami kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt fejlesztettek ki.

És most a Margarine-ról: Nagyon magas a telített zsírtartalma! A szívkoszorúér betegségek kialakulásánk veszélye megháromszorozodik! Megnöveli a koleszterolt és azon belül is a „rossz” LDL –t és lecsökkenti a „jó” koleszterolt! A rákos megbetegedések veszélye ötszörösére növekszik! Csökkenti az anyatej minőségét! Csökkenti az immunrendszert! Csökkenti az inzulin szintjét!

Hát, nem egészen… A margarin, mint láthattuk, eredetileg állati eredetű termék, amelynek összetétele az idők folyamán változott, az állati zsírok helyét átvették a növényi olajok. Ez az ún. olajkeményítés módszerének kifejlesztése révén vált lehetségessé. Az olajkeményítés során (amely kémiai szempontból hidrogénezés) a folyékony, telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok szilárdabb telített zsírsavakká alakulnak át. Ezeket használják fel a margaringyártásban.

(Megjegyzés: a névtelen szerző szakértelmét jól mutatja, hogy az első bekezdésben a vaj magasabb szaturális (= telített, csak helytelenül leírva) zsírsavtartalmáról ír, a harmadik bekezdésben ennek ellenkezőjét állítja…Tény egyébként: a vajak telítetlenzsírsav-tartalma általában magasabb, mint a margarinoké.)

A margarin (csakúgy, mint a vaj) nem csak zsírokat, hanem vizet is tartalmaz. A nagyon apró víz- és olajcseppeket alaposan összekeverik (emulgeálják), hűtik, a végtermék a margarin. A cseppek jó eloszlását segítik az zsír és víz keveredését javító ún. emulgeálószerek, pl. a szójából kinyert lecitin. A  margarinok további adalékot tartalmazhatnak (pl. az ízesítőként, tartósítószerként, színjavítóként). Újabban vannak olyan margarinok is, amelyek bizonyos, az egészségmegőrzés szempontjából hasznos anyagokat tartalmaznak – ezeket funkcionális élelmiszerként hirdetik.

A fő komponenseket tekintve a vaj és a margarin eléggé hasonló: mindkettő víz és telített zsírsavakat tartalmazó zsírokból áll. A fő különbség az, hogy a vaj esetén a zsír forrása a tehéntej, míg a margarinnál a jellemzően telítetlen növényi olajból állítanak elő telítettet (csak így lehetséges félszilárd terméket előállítani a folyékony olajokból).

A “zsírkeményítés” (a zsírsavak telítetlen kötéseinek telítése, azaz a hidrogénezés) nem várt melléktermékek képződéséhez vezethet.  A telítetlen zsírsavak kettős kötéseinek térállása szerint különböztetjük meg a cisz- és transz-zsírsavakat. A margaringyártásban hosszú ideig használt olajkeményítési eljárásban magas nyomáson és hőmérsékleten, nikkel katalizátor jelenlétében végezték a telítetlen zsírsavak hidrogénezését (telítését). Ennek során a cisz-kötések egy része nem telítődik, hanem transz térállásúvá alakul. Transz-zsírsavak egyébként a természetben is előfordulnak, például a tehéntej (és így a vaj is ) tartalmaz néhány százaléknyit.

A különböző zsírsavak (és a belőlük felépülő zsírok) egészségmegőrzésben betöltött szerepe élénk viták tárgya. Ami bizonyos: néhány telítetlen zsírsav elengedhetetlenül fontos a normális életműködésekhez – ezek az esszenciális zsírsavak. Abban is (nagyjából) közmegegyezés van, hogy a telítetlen zsírsavak egészségesebbek, mint a telítettek. Ha viszont egy telítetlen zsírsav transz térállású kettős kötést tartalmaz, azt sokan a legártalmasabb zsírsavaknak tartják. Az ún. transz-zsírokkal  kapcsolatos vita és törvényi változások ismertetésébe itt nem mennék bele: egyébként is született már erről egy alapos írás.Tény, hogy ma már a legtöbb fejlett országban törekszenek a transz-zsírok mennyiségének csökkentésére az élelmiszerekben, és ez a margarinok esetén a gyártástechnológia módosításával el is érhető. Sőt, legújabban egyáltalán nem használnak hidrogénezésből származó, transz-zsírsavakat tartalmazó zsírokat, hanem folyékony növényi olajokat és szilárd növényi zsírokat (pl. kókuszzsír) emulgeálnak vízzel. További fejlemény, hogy a korábbi, mintegy 80% zsírt tartalmazó termékek helyett ma már a 40-60% zsírt tartalmazó margarinok a gyakoriak, sőt vannak rendkívül alacsony, kb. 20% zsírtartalmúak is.

A margarin kedvezőtlen hatásainak (a szerző szerint gyakorlatilag mindent csökkent) felsorolásával nehéz bármit is kezdeni. Adatok, tények bemutatása nélkül az egész nem más, mint egyszerű rémhírterjesztés.

És most jön a legdurvább: A MARGARINE egyetlen egy molekula kivételével már majdnem műanyag! Ha azonos lenne ez az egy molekula is, akkor már 100%-ban azonos lenne egy bevásárlő szatyorral! Így azonban CSAK 99%-ig azonos! 27 komponense vagyis összetevője azonos a festékkel.

Hát ez tényleg durva, de számomra ebben az a durva, hogy a szerző alapvető kémiai ismeretek és minimális utánajárás nélkül terjeszti a butaságot. Amit ír, az egyszerűen abszurd, butaság. Vajon melyik molekula nem műanyag a margarinban? És melyik festékhez hasonlít ennyire ez a termék?

Ha ez még mindig nem elég arra, hogy elgondolkodjál az étkezéseden, akkor itt van még két érdekesség:
Kipróbálhatod magad is….helyezz el egy MARGARINE-t az utcán vagy a garázsban (lehetőleg ne a napon) és pár nap múlva vizsgáld meg! Észreveszed majd, hogy senki sem nyúlt hozzá még azok a kis muslincák is elkerülik. Az illata sem változik mert nem rendelkezik semmilyen tápanyagértékkel és egyetlen baktérium sem tud megtelepedni rajta éppenezért!
Hogy miért? MERT MŰANYAG! Rákennéd a kenyeredre a műanyag bevásárló szatyródat????

Hű. Ha. Ez ütős érv. Ugyan a kísérletet nem végeztem el, de van néhány tippem. Mivel a vaj tejből készül, a zsíron és a vízen kívül (kis mennyiségben) tartalmazza a tej egyéb összetevőit is: fehérjét, cukrokat – mindezek a margarinokban nincsenek jelen. Nem lennék meglepve, ha ezek jelentenék a vonzerőt a muslicák, hangyák és egyéb állatkák számára.

Tény, hogy az élelmiszerbiztonság javítása érdekében még sok a tennivaló. Az is tény, hogy a margarin esetében számos olyan lépés történt (hazánkban is), amelyek a jelen tudásunk szerinti minél egészségesebb termékek előállítását szavatolják. Nem vagyok híve az élelmiszer-adalékanyagok indokolatlan használatának, maximálisan megértem, ha a fogyasztók viszolyognak az összetevőket 20 sorban felsoroló margarinoktól, különösen, ha nem értik, mit is fednek az egyes kémiai nevek. Jó (azaz maga telítetlenzsírsav-tartalmú, transzzsír- és fölösleges adalékoktól mentes) margarint ugyanis viszonylag kevés összetevőből is elő lehet állítani, és erre számos példa van a magyar piacon is. Ennek ellenére én a vajat favorizálom: egyszerűen jobb íze van – szerintem. Mi ez, ha nem tudatos vásárlói magatartás?

 

 

 

 

Forrás:http://kodpiszkalo.blog.hu/2014/05/02/muanyag-e_a_margarin_e

Hirdetés
Hirdetés betöltése...