Hirdetés betöltése...

Mi különbözteti meg az allergiát, a bakteriális fertőzéstől! Ezek a tünetek jellemzik az allergiát!


Hirdetés

Mit érdemes megfigyelnünk ahhoz, hogy el tudjuk különíteni, hogy allergiánk, vírusos vagy bakteriális fertőzésünk van?

A bakteriális fertőzés tünetei viszonylag egyértelműek, sűrű, zöldes-sárgás váladék az orrból, a hátsó garatfalon lecsorgó nyák jellemzi. Társulhat hozzá arcfájdalom, fülfájdalom, mindkettő lehet csak féloldali, valamint gyakori a hőemelkedés vagy láz is.

A virális fertőzés tünetei sokkal inkább hasonlíthatnak az allergiás tünetekhez – vizes orrfolyás vagy orrdugulás, tüsszögés és orrviszketés. A virális fertőzések azonban kevesebb, mint egy hét alatt meggyógyulnak, hacsak a szervezet nem fertőződik felül baktériumokkal. Itt már figyelni kell arra, hogy van-e esetleg társuló alsó légúti panasz, mint pl. éjszakai köhögés, köpetürítés, rekedtség, sípoló légzés. Ilyenkor mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni.

A szénanáthát leginkább a szemviszketés és az időfaktor különíti el a fentiektől. A pollenszezonhoz kötött szénanátha felismerése az első alkalommal okoz inkább nehézséget, az évről évre ismétlődő szezonális allergiát a betegek már maguktól felismerik, és az esetek többségében, megfelelő antihisztamin kezeléssel kézben is tartják. A nehézséget inkább az okozza, ha a panaszok nem múlnak, vagy romlanak, esetleg asztmás tünetek jelentkeznek, vagy más jellegű allergia is kialakul – ilyen lehet a keresztallergia.

forrás: zilola.hu

Vagyis mi is az az allergia?

Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük, ilyenek például a pollen, állati szőrök, atkák,penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakcióknak, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin,prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját,könnyezést okoz. Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás (wheezing). Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás,hasmenés. A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.

Súlyosabb esetekben a reakció nem marad lokalizált és az egész szervezetre kiterjed, ún. anafilaxiát okozva. Ebben az esetben az immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai mediátor szabadul fel, ami sokkos reakcióhoz vezet. Ez az állapot, kezelés nélkül (esetenként kezeléssel is) halálhoz is vezethet.

Több eljárás is létezik az allergia kimutatására, de alapvetően két típust különböztetünk meg: provokációs tesztek és vérvizsgálatok. A provokációs tesztek során kis mennyiségű allergénnel vagy allergén-kivonattal hozzák kontaktusba a szervezetet, általában a bőrt. Érzékeny egyéneknél meghatározott időn belül helyi reakció jelentkezik. A vérből általában az össz IgE mennyiségét szokták kimutatni. Ez azonban nem mindig megbízható, mert más betegségekben (parazitás fertőzésekben és bizonyos hematológiaibetegségekben) is megnőhet az IgE szintje. Ezért pontosabb, ha az allergén-specifikus IgE-t mérjük, tehát azokat az IgE molekulákat, melyek az allergénnel kapcsolatba lépnek. A vérből kimutatható még az eozinofilek által termelt fehérje (asztma kimutatására) és a masztociták által felszabadított triptáz.

Hagyományos kezelése

Az allergia kezelésében nagy szerepet játszik a megelőzés, ami az allergének kerülését jelenti. Sikeres oki kezelés az allergiára még nem létezik, de bizonyos esetekben célra vezetett a hiposzenszitivitásos immunterápia. Ilyenkor a betegnek egyre nagyobb mennyiségű allergént adnak. A kezelés során az immunrendszer tűrőképessége fokozatosan alkalmazkodik az allergénhez. Ha már kialakult az allergiás reakció, számos antiallergiás gyógyszer áll rendelkezésre, melyek a különböző kémiai mediátorok blokkolása révén hatnak. Ilyenek az antihisztaminikumok, masztocita degranulációt gátló gyógyszerek, hidrokortizon, kortizon, dexamethason, epinefrin,szalbutamol, immunszupresszivek (Cyclosporin A) stb

 
Alternatív kezelése

A gyermekkori élelmiszer-allergiák esetében megállapították, hogy szinte kivétel nélkül a Lactobacillus, az Acidophilus és a Bifidobacteria törzsek lecsökkent számával egyidejűEnterobacteriaceae család túlfejlődése a kiváltó ok. Bélflórát helyreállító beavatkozásként müzlibe vagy juicehoz adagolt inulinnal az élelmiszer-allergia megszüntethető. Az inulin legbőségesebb természetes forrása a csicsóka.

A csicsóka jótékony hatásairól, bővebben, itt olvashatsz:  A csicsóka 100 jótékony hatása

A bőrgyógyászatban már évtizedek óta használnak sikeresen az allergia kezelése kapcsán különböző fényterápiákat. Tudományosan igazolt tény, hogy az orrban, ill. a bőrben lezajló gyulladásos folyamatok nagyon hasonlóak – így ma már a fényterápiás allergia kezelése is elérhető alternatív kezelési mód lehet az allergiában szenvedőknek.

forrás: wikipedia.org

Hirdetés

Hirdetés betöltése..