Kell-e tartani a csapvíztől? Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a természetes…


Hirdetés

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója arra vállalkozott, hogy megpróbálja számos tévhit közül száz olyannal szembesíteni az olvasót, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismereteink hiányosságához. Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a természetes anyagok általában jobbak és egészségesek? Kell-e tartani a csapvíztől? Tárgyalják a gyógyszerek valós és placebo hatását is ugyanúgy, mint a csodaszereknek nevezett készítmények veszélyeit. A kémiai mítoszokkal kapcsolatos írások több nyelven is megjelennek a jövőben.

A kémiával és általában a természettudományokkal kapcsolatban nagyon sok tévhit él az emberekben, ami alapvetően felszínes ismeretekből fakad, és olyan irracionális félelmek alakulnak ki miatta, amik megnehezítik a hétköznapokat.

Sokan nem használnak olyan anyagokat, amelyeket egyébként lehetne, csak azért, mert félnek tőle. Vagy éppen fordítva: felszínes ismeretek miatt egy vegyületet oly módon alkalmaznak, ahogy nem kellene, és veszélynek teszik ki magukat.

Ezeket a tévhiteket próbálták helyretenni a könyvben – mondta az egyik szerző, Csupor Dezső gyógyszerész, gyógynövénykutató a Kossuth rádió Közelről című műsorában.

Egy őstermelő a megkezdte a kedvelt fűszernövény felfűzését, szárításhoz előkészítését. MTI Fotó: H. Szabó SándorEgy őstermelő a megkezdte a kedvelt fűszernövény felfűzését, szárításhoz előkészítését. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Ihatnánk a csapvizet

Az egyik ilyen, hogy sokan azért nem isznak csapvizet, mert azt gondolják, veszélyes a túl magas klór- vagy arzéntartalma miatt. Az ásványvízipar is generálja ezt, pedig a magyar csapvíz kifejezetten egészséges, az ország nagy részén nagyon jó összetételű.

Ennek ellenére megkérdőjelezik a klór szerepét, holott anélkül a mai napig olyan fertőzéses betegségekben szenvednénk, amelyekben a középkorban és manapság is a világ szerencsétlenebb részein sokan meghalnak – mutatott rá.

Minden növény azért nem jó

A növényi hatóanyagokról általában azt gondolják, teljesen veszélytelenek, a kémiaiakról pedig, hogy veszélyesek, ez azonban így nem határozható meg.

Nemrég terjedt az interneten, hogy tiszafából érdemes teát készíteni, mert nagyon jó megfázás ellen. Ám ha valaki elkészítette volna, akár meg is halhatott volna tőle, annyira mérgező – világított rá.

Nincs már extrém C-vitamin hiány 

A C-vitamin nagyon hasznos, mindenkinek szüksége van rá, de az olyan magas fokú hiánya, mint amely már skorbutot okoz, manapság nem annyira jellemző. Aki fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt, az biztosan nem szenved hiányt.

A túl nagy mennyiség sem használ, a vizelettel együtt távozik a szervezetből – hívta fel a figyelmet a gyógyszerész.

Nem veszélyes az erős 

Tévhit az is, hogy az erős paprika árt a gyomornak, és fekélyt okoz. Kiderült, hogy azok közül, akik rendszeresen fogyasztották, kevesebben lettek fekélybetegek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a betegeknek viszont csak paprikát kell enniük – hangsúlyozta Csupor Dezső.

Lehet hinni a gyógyszerekben 

Elmondta azt is, hogy az emberek gyógyulásában nagy szerepet játszik, mennyire hisznek a gyógyszerben. Ez a hit gyakran egy konkrét készítményhez kapcsolódik, és ha azt lecserélik, azt érzik, nem hat már annyira. Ennek egyik oka, hogy ha nem bíznak a szerben, akkor eleve kisebb hatást érzékelnek – ez a placebo hatás.

Ha megvan, akkor is érezzük a pozitív változást, ha nincs a gyógyszerben hatóanyag. Bizonyos betegségeknél 30-40 százalékos javulást okoz a placebo – húzta alá.

 

forrás: hirado.hu

Hirdetés
Hirdetés betöltése...