Jogsértés a kötelező oltások kikerülése


Hirdetés

Ma már sok védőoltás áll rendelkezésünkre, a környező országokban, ahol nem annyira szigorú az oltási rend mint Magyarországon, sokan úgy döntenek, nem oltatják be magukat és gyerekeiket sem. A hírek szerint a sorba lassan bekerülhet a bárányhimlő elleni oltás is.

Immár másfél évszázada védik az emberek egészségét a védőoltások, de a védőoltás és az immunizáció története több ezer évre nyúlik vissza, hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy egyelőre még nincs döntés arról, hogy a bárányhimlő is bekerülhet a kötelező oltások közé, azonban amennyiben megtörténik a  jogszabályváltozás, azonnal megkezdik a szülők tájékoztatását.

Magyarországon a kötelező védőoltási rendszer régóta stabil és az elmúlt években is szélesedett – mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Póta György. Arról is beszélt, hogy a rendszernek már hatvan éve alapja a Di-Per-Te, tehát a torokgyík, a szamárköhögés és a tetanusz elleni védőoltás, amit csecsemőkorban adnak be, majd hatéves korban és hatodik osztályban emlékeztetőoltást kapnak a gyerekek.

Továbbá kötelező még a gyermekbénulás elleni védőoltás – ezek egyébként egyetlen oltóanyagban vannak –, és ehhez az elmúlt időszakban társult a Pneumococcus elleni védőoltás, ezek mellett a 15 hónapos korban adott kanyaró-mumpsz elleni oltás is több évtizede része a kötelező védőoltások rendszerének. Az iskolás korúaknak a Hepatitis B elleni védőoltás lett kötelező, illetve kötelezően felajánlandó oltás a HPV, azaz a méhnyakrákot megelőző védőoltás. Érdemes megemlíteni még a kullancs elleni oltást, illetve a Hepatitis A is a javallott védőoltások közé tartozik.

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról is beszélt, hogy a környező országokban megfigyelhető, hogy amikor a kötelező oltási renden lazítanak, sokan a vélt igazuk bizonyítása miatt nem adatják be az oltásokat. Magyarországon is komoly járványok alakulnának ki, ha lazítanának a kötelező oltási renden.

Az oltatlanságnak is vannak mellékhatásai

Ferenczi Tamás klinikai biostatisztikus, és a Védőoltásokról a tények alapján című könyv írója arról beszélt, hogy a védőoltásoknak természetesen vannak mellékhatásai, ugyanúgy, ahogy az oltatlanságnak is.

„A jelenlegi tudásunk szerint a Magyarországon kötelező védőoltások esetében az oltás be nem adásának a kockázata messze-messze-messze drámaian sokszorosan meghaladja az oltás beadásának a kockázatát” – fejtette ki Ferenczi Tamás.

Megjegyezte, Magyarországon abból lehet kiindulni, hogy az oltási arány soha nem lehet 100 százalék, tehát átlagosan 98-95 százalék az oltottság aránya, ami más országok adataival összevetve rendkívül jó arány. Megjegyezte, az oltottságnak konkrét orvosi következményei vannak, tehát mentesülünk azoktól a járványoktól, amelyek a tőlünk keletebbre és a nyugatabbra fekvő országokat gyakran sújtják.

Évente felülvizsgálják a rendszert

Az oltási listák felülvizsgálásával kapcsolatban azt mondta, ez minden járványügyi rendszernek az alapja, Magyarországon évente felülvizsgálják a rendszert, tekintettel a járványügyi helyzetre és az oltóanyagok változására. Ennek megfelelően kerülnek ki és be oltások – például fekete himlő ellen nincs oltás 1983 óta, mert a betegséget sikerült felszámolni – a rendszerből.

Jogsértés a kötelező oltások kikerülése

Csordás Ágnes kiemelte, a Magyarországon működő rendszerrel szemben máshol az állam a szülőre bízza, hogy a gyereknek milyen védőoltásokat adat be, azonban vannak olyan közösségi intézmények, amelyek nem engedik a gyermeket például az iskolába, amíg be nem mutatja azokat az oltásokat, amelyek az egész populációt védik. Amikor egy gyermek bekerül a közösségbe, nagyobb a fertőzésveszély, így nagyobb járványok is kialakulhatnak.

forrás: hirado.hu

Hirdetés
Hirdetés betöltése...