Inkák aranya, a quinoa! Olyannyira egészséges, hogy kutatóközpontban fogják vizsgálni, miért?
Az európai biopiacokon egyre keresettebb ősi inka gabonafajta, a quinoa termesztésének fejlesztésére új nemzetközi kutatóközpontot hoznak létre a bolíviai Pariában.
Az Oruro kerületben lévő községbe tervezett új tudományos centrum mintegy 23 millió euróba (hétmilliárd forint) kerül. A központban elsősorban az új fajok termesztésével és ezek feldolgozásával foglalkoznak majd a tervek szerint.
A quinoának (kiejtve: kinoa) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is nagy jelentőséget tulajdonít. A növényt elsősorban a magas fennsíkokon, például a bolíviai Altiplanón termesztik. Az ország az elmúlt évben 69 ezer tonna quinoát, más néven rizsparéjt exportált.
Quinoa avagy rizsparéj (Fotó: Shutterstock)
Az inkák aranyaként is emlegetett lágyszárú, egynyári növény 2 méteres magasságig is megnő, négyezer éve termesztik az Andokban, mert jól tűri a szárazságot, és akár 4000 méteres magasságban is megterem.
Köleshez hasonló magjainak semleges íze van, és igen egészséges: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C- és E-vitamint, valamint karotint is tartalmaz.
A legfontosabb azonban magas fehérjetartalma. Az összes gabonák anyjaként tisztelt quinoát (Chenopodium quinoa) olyan becsben tartották az inkák, hogy évente hagyományosan a birodalom uralkodója vetette el az első magvakat.
A spanyol hódítók betiltották, mert pogány növénynek tartották, és arra kényszerítették az inkákat, hogy helyette búzát termesszenek.
A gabonaféleség az utóbbi 10-15 évben kezdett meghonosodni a nyugati konyhában.
MTI
