Honnan tudja a kakas, mikor kell kukorékolni, és egyáltalán miért kukorékol?


Hirdetés

Vidéken megszokott dolog, hogy az emberek kakasszóra ébrednek. A kakasoknak viszont a pontos belső órájuk mondja meg, mikor kukorékoljanak hajnalban.

Bár nem olyan fontos kérdés, mint például az élet keletkezése, de a kutatókat az is izgatja, honnan tudja a kakas, mikor kell kukorékolnia. A kézenfekvő magyarázat: pirkadatkor. A kakasok viszont akkor is pontos időben kukorékolnak, ha borús az ég vagy zárt helyen tartják őket. Tehát kell lenni bennük valamiféle időmérő szerkezetnek, amely jelzi nekik, eljött az ébresztő ideje.

A Nagojai Egyetem kutatói meglehetősen egyszerű módszert választottak ennek igazolására. Négy kakasból álló csoportokat helyeztek hetekig egy szobába, lekapcsolták a világítást, és infravörös fényben videóra vették az eseményeket. Noha a kakasok időnként napközben is kukorékoltak, hangadásuk csúcspontjai nagyjából 24 órás időközönként következtek be. Belső órájuk (amelyet normális körülmények közt a napfény hangol be) jelezte számukra, mikor van reggel – még akkor is, miután elzárták őket a természetes világosságtól.

pexels-photo-58905

Ez a következetesség nagyjából két hétig tartott, majd fokozatosan kezdett eltűnni. A kakasokat összesen 4 hétig tartották a szobában, és a kísérlet második felében a kukorékolásuk kezdett szabálytalanabbá válni, ami arra utalt, hogy rendszeresen kell látniuk a napot ahhoz, hogy napi (cirkadián) ritmusuk tökéletesen működjön, számolnak be eredményeikről a kutatók a Current Biology folyóiratban.

A kísérlet másik részében a kutatók 12 órán át világosban és 12 órán át sötétben tartották a madarakat. Közben a nap különböző időpontjaiban éles fényfelvillanásokat alkalmaztak és hangfelvételről játszottak be kukorékolást (mivel a kukorékolásról tudták, hogy ragadós), hogy hangadást váltsanak ki a kísérleti madarakból. Amikor ezeket az ingereket hajnaltájt alkalmazták, a kukorékolás jelentősen megnövekedett. Ha a nap folyamán máskor vetették be a fény- és hangingereket, akkor jószerivel alig váltottak ki hatást. Ez is arra utal, hogy a madarak válaszát alapvetően a bennük működő cirkadián ritmus határozza meg.

A kutatók számára ezek a kísérletek csupán egy sokkal összetettebb kérdés, az állatok hangadásának megválaszolásához szolgáltak bevezetőként. Érdekel bennünket ez a genetikailag szabályozott viselkedés, és úgy gondoljuk, hogy a baromfik jó modellként szolgálnak e viselkedés felderítéséhez – mondta Josimura Takasi, a cikk egyik társszerzője.

A kakas a történelemben

Már hajnalban kukorékolt – mondják a korán kelő emberre, és még véletlenül sem azt, hogy ugatott, nyávogott, pláne hogy csivitelt. Pedig a többi állat ugyanúgy érzékeli a virradatot, mint a kakas, és hangot is ad e feletti örömének – vagy szomorúságának, hogy fel kell kelni, de ne magunkból induljunk ki.

A kakas kukorékol már Andersen meséjében is, és túléli unott vetélytársát, a szélkakast. Visszaugorhatunk további évszázadokat, amikor Jézus azt mondta Péternek: még az éjjel, mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem. Szó, ami (kakas)szó, az állat ebben a történetben csak epizodista, de mégiscsak valami szomorú históriába keveredett. A magyarban ráadásul a vörös kakas a pusztító tűzvész, a gyújtogatás szinonimája, vagyis szegény szárnyasnak nem kifejezetten jó a PR-ja. (A büszke gall kakas nyilván más kategória, de arról írjon a francia zóna.)

Amúgy a kínai naptárban a kakas éve nem tartozik a szerencsések közé. Ezzel szemben maga a kakas igencsak bizalomgerjesztő: az ókori kínaiak úgy vélték, a piros taréja a tudást mutatja, kakaskodása meg a harci készséget; ha ételt találván kukorékol, az az önzetlenség jele, és ami a jelen dolgozat tárgya: a bizalmat és a hitelességet jelképezi, hogy soha nem késik a hajnali kukorékolással. Mao Ce-tung elnök is dicsérte a kakast a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor írt versében: kukorékolással fényességet, világosságot hoz az egész világnak (pedig 1949 a bivaly éve volt). Egy másfél évezreddel korábbi monda szerint az aranykakas hajnali hangja azt jelezte, hogy a démonoknak, kísérteteknek, rossz szellemeknek el kell tűnniük.

A kakas nemcsak nálunk lett az ébresztőóra szinonimája. Egy laoszi népmesében egyenesen azt magyarázza az őt éppen megölni készülő tigrisnek, hogy az emberek az ő hangjára ébrednek fel, és indulnak munkába. Persze lehet ébredni tehénbőgésre is, de a kakas mégiscsak több példányban van jelen a falusi udvarokban. Shakespeare-nél viszont a pacsirta a reggel hírnöke, hát nem kedvesebb madár? És a magyar katonanóta is megerősíti, hogy korán reggel szépen szól a pacsirta.

A Pallas nagylexikon egyébként hajnali két órára teszi a kakas ébredését. Azt írja továbbá, hogy a régi görögök és rómaiak az állatot időmutatónak is használták: mennyi telt el egyik kukorékolástól a másikig. Nemcsak időt, hanem távolságot is mértek a kakas segítségével, mégpedig az volt egy egység, ameddig a kukorékolása elhallatszott.

A hazai legendák közé bekerült egy éjszakai kukorékolás is, de mindjárt látni fogjuk, hogy ez vakvágány, mert csalás van a dologban. A győri vár 1598-as visszavételéhez kapcsolódó történet szerint a törökök úgy tartották, hogy akkor lesz majd ismét a magyaroké a vár, amikor a bástya csúcsán lévő érckakas megszólal. Egyszer sötétedés után egy fiatal fiú felmászott a toronyba, és hangos kukorékolásba kezdett. A törökök a hangtól megrémültek, menekülni kezdtek, így dőlt el a csata a magyarok javára. Az eseményre kukorékolóversennyel emlékeznek, kakasok nem nevezhetnek, van viszont felnőtt és gyermek kategória, az eredményt zajszintmérővel állapítják meg.

És ha már tudjuk, hogy Győrben miért kukorékolnak az emberek, lássuk végre, miért kukorékol hajnalban a kakas. Azért, amiért az állatok zöme reggelente hangoskodik: az ébredés után minél nagyobb hangerővel próbálják meg kijelölni a saját területüket. A kakas tulajdonképpen csak bekapcsolódik ebbe a koncertbe, ha úgy tetszik, felesel a konkurenciával. Csakhogy ő a legharsányabb, vagy a legirritálóbb, tehát kirí a környezetéből, ezért a leginkább hozzá kötik a hajnali lármázást. A kakas amúgy egészen estig kukorékol, de később ritkábban és mérsékeltebb hangerővel.

Feltételezik, hogy nemcsak a fény, hanem az állatok biológiai órája is jelzi a reggelt, mert a letakart kalitkában tartott madarak szintén megélénkülnek ilyenkor. Megfigyelték azonban azt is, hogy a napfogyatkozás megzavarja a szárnyasokat, és amikor újra világosodni kezd, a kakas is megint aktívabbá válik. Ez is igazolja a tételt, hogy nem azért hajnalodik, mert a kakas kukorékol, hanem azért kukorékol a kakas, mert hajnalodik. Meg azért, hogy jelezze: nem tyúk.

Hirdetés
Hirdetés betöltése...