Hirdetés betöltése...

Hogyan érintette, érinti a TE egészségedet az 1986-os csernobili atomkatasztrófa?


Hirdetés

csernobili atomerőmű-baleset (a köznyelv csernobili atomkatasztrófának hívja) 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor még létező  Szovjetunió területén) Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben. Ez a baleset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki 1957-es Kistim-tragédia után a legsúlyosabb katasztrófa.

Még sokkal inkább, mint az általam elindított peresztrojka, Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkező összeomlásának igazi kiváltó oka. A csernobili katasztrófa valójában igazi fordulópontnak bizonyult: volt egy, a szerencsétlenséget megelőző korszak, és volt egy ettől teljes mértékben eltérő korszak a katasztrófa után.” – Mihail Szergejevics Gorbacsov

A katasztrófa történetével számtalan dokumentumfilm, könyv, cikk foglalkozott már, ezért mi most nem magát a konkrét balesetet szeretnénk bemutatni, hanem néhány “érdekességet”, amik közvetlenül Magyarországot, és tulajdonképpen téged is érintett!

Azt tudod-e, hogy mikor érte el Magyarországot a csernobili radioaktív felhő?

1986 Április 29.-én, a késő esti órákban, kb. 4 nappal a robbanás után!

Mit kommunikált ezzel kapcsolatban akkor az ország vezetése?

A balesetet bejelentették ugyan, de a súlyosságáról “természetesen” nem beszéltek. Akkor még semmiképpen sem lehetett tudni biztosan, hogy ez az emberekre mekkora veszélyt jelent majd. Ennek ellenére a gyümölcsök, zöldségek megszokottnál “alaposabb” megmosásán kívül nem figyelmeztettek semmire. Ezzel szemben május 1.-én, Ausztriában már nem mehettek iskolába a gyerekek, és ott ideiglenesen megtiltották a gyümölcsök, zöldségek fogyasztását, míg Magyarországon szabad ég alatt gyülekeztek az emberek, a szokásos ünnepi felvonulásra.

Mikor volt a legnagyobb a veszély?

Magyar szakemberek 70 évre számolták ki a sugárzás mértékét, ami a legpesszimistább vélemények szerint  1 mSv-nél (mSv=millisievert; a Sv a sugárzási dózisegyenérték egysége az SI-rendszerben), amely érni fog minket. Ennek nagyjából a felét balesetet követő első évben szenvedtük el, a másik felét pedig 2056-ig, apránként fogjuk. A katasztrófa mentesítésére odarendelt kb 200.000 ezer katonát, belügyminisztériumi dolgozót, tűzoltót, bányászt ezzel szemben 120 mSv dózis ért ( de hatalmas szórások is voltak, 500 mSv értéket is mértek ), gyakorlatilag azonnal. Ők azok akik közöl már nagyon, nagyon kevesen élnek 🙁

Melyik magyar várost érte a legnagyobb sugárzás?

Úgy vélik a kutatók, hogy Szombathelyet! A városban ráadásul, pont akkor volt egy átlagosnál nagyobb eső, ami segítette a rádióaktív szennyeződés lejutását a légkörből.

465798_fo_ter

Szombathely, 1986, Fő tér ( Fotó: Németh Tamás, Fortepan )

Mennyire érintette súlyosan ez a mi egészségünket?

A hivatalos vizsgálatok szerint, minket ( Magyarország ) meglepően csekély mértékben. A balesetet során légkörbe került és szétszóródott radioaktivitás állítólag kb. 1 század-1 ezred része mindössze annak a mennyiségnek, amely a légköri atomfegyver-kísérletek leállításáig a nagyhatalmak tevékenysége során került a levegőbe. A becslések szerint évente egy-két daganat kialakulását lehet a csernobili sugárzással valamilyen módon összekapcsolni, tehát számottevően nem nőtt emiatt a daganatos megbetegedések száma. ( Legalábbis jelenleg ez a hivatalos álláspont… )

Szerző: diabetika.hu

Hirdetés
Hirdetés betöltése..