Gyermekkori ételallergia


Hirdetés

Ételallergia esetén gyermeke immunrendszere bizonyos ételeket „betolakodónak” tekint, és tünetekkel reagál azokra.
Az ételekre adott allergiás reakció számos tünetet produkálhat.

A gyermekek 2-5%-a érzékeny bizonyos ételekre, de jóval több szülő gondolja úgy, hogy valamilyen étel problémát okoz gyermekének.

A csecsemőkori allergia a legveszélyesebb hiszen nehezebb kiszűrni a tüneteket (főleg érzékeny bőrű babáknál) és nagyon könnyű összekeverni egyiket a másikkal.

Amennyiben allergiás tüneteket vélünk észrevenni gyermekünkön, azonnal forduljunk gyermekorvoshoz és kérjünk allergia vizsgálatot.
Soha nem szabad találgatni, megvárni, hogy majd elmúlik, mert maradandó károsodást okozhat egyes allergiás tünet a kicsi gyermek szervezetében.

Amikor bebizonyosodik gyanúnk és kiderül, hogy gyermekünk ételallergiás, mindannyiunkban megfogalmazódik néhány kérdés:
-most mi lesz?
-mit ehet mit nem?
-én mit ehetek?
-hogy fogom tovább szoptatni?
-hogy fogom elkezdeni majd folytatni a hozzátáplálást?
…és megannyi kérdés.

Cikkünk azért jött létre, hogy megannyi kérdésükre megkapják a választ.

A problémákért felelős ételek általában a tej (tejfehérje,tejcukor vagyis laktóz),
tojás,liszt és sok más, de mi most csak a három legfőbb és egyben szinte legsúlyosabb allergiával foglalkozunk bővebben.
Sok csecsemő kinőheti az ételallergiát, ennek ellenére fontos állapotának gondos megfigyelése. Ezzel elkerülhető, hogy egy-egy speciális diéta a
szükségesnél tovább tartson.

Mit tehetünk az ételallergia megelőzése érdekében?

Már terhesség alatt, ha a családban van ételallergiás, érdemes figyelni a táplálkozásra (napi 2 dl tej, hetente 2 tojás javasolt).
A szoptató anyukánál fontos (ha az anya allergiás, teljesen ki kell iktatni az adott táplálékot) a tejfogyasztás korlátozása (2 dl/nap, vagy annak megfelelő tejtermék), a tojásfogyasztás korlátozása (2-3 db tojás/hét), a gyakori táplálék allergiát kiváltó ételek kerülése (eper, olajos magvak, halak, tenger gyümölcsei).

Ami kerülendő a gyermekeknél:
– kisbabáknál a tej, a tojás, a szója, a gabona és a hal, a citrusfélék, a kivi és a banán is.
– nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél az adalékanyagok, ételszínezékek, tartósítószerek, egyes gyümölcs- és zöldségfélék (pl. paradicsom, zeller, földimogyoró) fogyasztása okozza az érzékenységet.

Csecsemőknél a megelőzés főbb elemei:
baba-6 hónapig kizárólagos szoptatás, hozzátáplálás csak 6 hónapos kor után legyen
-az erősen allergizáló ételek kerülése minimum 12, de inkább 24 hónapos korig (tej, tojás, szója, mogyoró, hal, dió, csokoládé, déligyümölcsök, apró magvas gyümölcsök, pl. eper).
-ne kapjon a baba olyasmit, ami a testvérének panaszt okozott.

A hozzátáplálás fokozatos legyen:
– hat hónapos kortól fokozatosan vezessük be a baba étrendjébe a gyümölcslevet (alma), majd gyümölcspépet (alma, banán, meggy, körte, őszibarack), és a főzelékeket (burgonya, sárgarépa, cékla, saláta, brokkoli, sütőtök, zöldborsó, zöldbab, spárga, spenót).
– az első fogacskák kibúvása után adhatunk gyümölcs- és zöldség darabot is (alma, banán, répa, brokkoli)
– húst csak 6 hónap után adjunk a babának (csirke és pulykamell).
– féléves kor után cukrozatlan gyümölcslevet, vizet adjunk inni.

Mit tehetünk általánosságban, ha már kialakult az ételallergia?

Tej- és tojásallergia esetén az ezeket még nyomokban tartalmazó ételeket is teljesen el kell hagyni. A szigorú diétát be kell tartani – hónapokig vagy akár évekig. Emellett biztosítani kell a gyermek fejlődéséhez, növekedéséhez szükséges energia- és tápanyagtartalmat, különösen a kalciumot, lehetőleg élelmiszerekből.

Lisztérzékenységben az egyetlen kezelési mód a tünetmentesség elérésére, az életre szóló gluténmentes étrend.
Az élethosszig kerülendő, gluténtartalmú élelmiszerek:
buza-búzaliszt, -pehely,
-korpa, -dara, -csíra,
-búzakeményítő,
-rozsliszt, -pehely,
-tönkölyliszt, -durumliszt,
-árpaliszt, -pehely,
-gyöngy, -maláta
(csíráztatott árpa),
-vadrizs,-müzlikeverék.

 

A Tejfehérje allergia gyermekeknél:

Csecsemők számára a leggyakoribb étel-allergén a tehéntej, szerencsére a betegség kinőhető, 3 éves korra mintegy 90%-ban megszűnik. Életveszélyes (anafilaxiás) reakció tejre szinte csak 1 éves életkor alatt észlelhető. Csecsemőkben gyakran gastrooesophageális refluxszal társuló betegség.

A tehéntej legallergizálóbb fehérjéje a béta-laktoglobulin, ami az anyatejben is
kimutatható. Az anyatej béta-laktoglobulin koncentrációjának növekedésére akkor lehet számítani, ha a kismama túl sok tehéntejet fogyaszt, ekkor a szoptatott csecsemőben klinikai tünetek jelentkezhetnek, melyek megszűnnek, ha az édesanya az elfogyasztott tej mennyiségét napi 2dl-re csökkenti.

Fontos hangsúlyozni, hogy az anyatej számos védőfaktort és immunglobulint tartalmaz, melyek a fejlődő csecsemő számára nélkülözhetetlen anyagok, így semmiképpen nem ajánlott az anyatejes táplálás felfüggesztése, ha gyermekünk tejallergiás. Ha az anyának nincs teje, vagy valamilyen okból nem tud szoptatni, a csecsemő táplálására hidrolizált tej alapú, vagy szója alapú tápszer ajánlott. A tehéntej allergizáló hatása a tej forralásával nem szüntethető meg.

A különböző tejtermelő állatok teje közt keresztreakciók lehetnek , ami azt jelenti, hogy sem juh, sem kecsketej, és ezekből készült tejtermék nem adható a tejallergiás betegnek. A hasonló génszerkezet miatt keresztreakció léphet fel az állatok teje, húsa és szőre közt is, emiatt a juh, kecske, marhahús fogyasztása esetén is óvatosnak kell lenni.

A tejallergia jellegzetes tünetei:

A tejallergia felismerése nem könnyű, mert általában többféle étel között kell megtalálnunk az allergiát kiváltó táplálékot. Ezen kívül a tünetek is változatosak lehetnek és ételallergián kívül számos más betegséget jelenthetnek.
A tejallergia tünetei a következők lehetnek:

bőrtünetek
:
-ekcéma
-csalánkiütés
-piros foltok a bőrön
-viszketés

légúti tünetek
:
-nehézlégzés, asztma
-tartós rekedtség

gyomor-bélrendszeri tünetek
:
-kisgyermekeknél súlygyarapodás megállása és folyamatos súlyvesztés
-hasmenés
-hányinger
-hányás
-véres-nyálkás széklet (főleg csecsemőkorban)
-étvágytalanság
-felszívódási zavarok (pl. vérszegénység)
orális allergia szindróma (allergén után pár perccel duzzadt, vörös száj, nyelv)
székrekedés

általános tünet:
anafilaxia: Perceken belül (maximum egy órán belül) kialakuló, hasi fájdalommal, ajak, gége és nyelv feldagadásával járó erőteljes allergiás reakció. Keringési elégtelenségig fokozódhat, így akár halálhoz is vezethet. Azonnali sürgősségi ellátást igényel.

A tejallergia kimutatása biztosan csak eliminációs (kizárásos) diétával és terheléssel történhet. Ez úgy történik, hogy néhány hétig minden tejet tartalmazó ételt kizárunk az étkezésből, és ha a tünetek megszűnnek, fokozatosan újra bevezetjük (terhelés). Amennyiben a tünetek megint jelentkeznek, biztosak lehetünk benne, hogy a tej a kiváltó allergén.

Mit nem ehet a szoptatós anyuka,ha gyermeke tejallergiás?

Élelmiszerfajták, melyek fogyasztása nem javasolt:

tej és tejtermékek: tejföl, túró, joghurt, kefir, tejszín, vaj, sajtok, tejdesszertek,
pudingok, tejpor, tejes italok, tejes sütemények, tejes fagylalt, tejcsokoládé. Más állatoktól származó tej és az abból készített tejtermékek, mint a kecskesajt, szamártej is kerülendőek.
– olyan élelmiszerek, melyek a tejből kivont alkotórészeket tartalmaznak pl. savó, savópor, kazein, nátrium-kazeinát
– marhahús és marhahús felhasználásával készített termékek
vörösáruk: párizsi, szafaládé, krinolin, virsli, húskonzervek, májkrém, kenőmájas
-majonéz, kész üveges mártások

Mit ehet a szoptatós anyuka,ha gyermeke tejallergiában szenved?

5 élelmiszerfajta, amit fogyaszthat a kismama:

vegetable-zöldségek
-gyümölcsök
-gabonafélék és az ezekből tej hozzáadása nélkül készült félkész illetve kész élelmiszerek (pl: vizes zsemle)
-disznóhús és disznóhúsból készült élelmiszerek (olyan félkész és kész ételek, melyek adalékanyagként sem tartalmaznak tejet illetve tejkészítményt)
-növényi tejek: mandulatej, rizstej, kókusztej, zabtej. A szójatej, allergizáló hatása miatt nem javasolható.

Milyen élelmiszereket kerüljünk,ha babánk tejallergiában szenved?

Tejallergia esetén kerülni kell minden olyan élelmiszer fogyasztását, amelynek előállításánál tejet vagy tejterméket használtak fel. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a leggyakoribbakat, azonban minden élelmiszer vásárlása során ellenőrizzük az összetevőket!

tejtermékek:tej, tejpor, tejföl, túró, joghurt, kefir, tejszín, vaj, tejes margarinok,
sajtok, tejdesszertek, pudingok, tejes italok
egyéb állati eredetű tej: kecskesajt, szamártej és bármely más állat teje
tejet tartalmazó egyéb édesipari termékek: tejes fagylalt, parfé, puding, tejcsokoládé, nápolyi, tejes sütemények
húsfélék: marhahús
felvágottak: párizsi, szafaládé, krinolin, virsli, húskonzervek, májkrém, kenőmájas
mártások: majonéz, kész üveges mártások
tejtartalmú pékáruk: tejes kifli, francia kenyerek, bagettek
tejből kivont alkotórészeket tartalmazó élelmiszerek: pl. savó, savópor, kazein,
nátrium-kazeinát, E270, E472b összetevőt tartalmazó késztermékek
gyakori keresztallergiát kiváltó élelmiszerek: szója és szójatartalmú készítmények
egyéb élelmiszerek: kész zsír, töpörtyű stb. (A töpörtyű ízesítéséhez a sütés utolsó fázisában gyakran használnak tejet, ettől lesz szép, barnás színe és különös zamata. A zsírt éppen ezért mindig érdemes házilag készíteni, zsírszalonnából.

A tej pótlása tejallergia esetén?

Mivel a tej nagy mértékben tartalmaz kalciumot, D-vitamint és egyéb, zsírban oldódó vitaminokat, megvonása esetén feltétlen gondoskodni kell ezek megfelelő pótlásáról, hogy ne lépjenek fel hiánytünetek.

Tej-helyettesítő készítmények:

speciális tápszerek
növényi „tejek“: (csak 1 éves kor felett fogyaszthatók)
rizstej:
– kalciumban gazdag, de egyéb összetevőkben szegény
– nem tartalmaz komplex fehérjét
– kevésbé jó ízű
zabtej:
– alacsony a fehérje- és zsírtartalma
– kalciumot és komplex fehérjét nem tartalmaz
– kevésbé jó ízű
mandulatej:
– magas a fehérje- és kalciumtartalma
– nagyon alacsony a kalóriatartalma
– nem tartalmaz komplex fehérjét
– közepesen jó ízű
kókusztej:
– magas a fitinsavtartalma
– nem tartalmaz komplex fehérjét
– a tejszín és a tejföl helyettesítésére alkalmas
– jól felhasználható gyümölcslevesek, mártások ízesítésére

Tejcukor (laktóz) érzékenység gyermekeknél:

A laktáz enzim a magzati életben alakul ki, csecsemőkorban éri el aktivitásának csúcsát, 3 éves kor után mennyisége lassan csökken. Csecsemő és kisdedkorban inkább csak a bélnyálkahártya károsodásával járó betegségek esetében csökken mennyisége, mivel a laktáz enzim nagyon érzékeny és a bélboholy felszíni károsodása már az enzim működése nem kielégítő. Nagyobb gyermekekben és felnőtteknél betegség nélkül is lehetséges a laktáz enzim csökkent működése. A laktózérzékenység egy klinikai tünetegyüttes, amit egy vagy több béltraktushoz kapcsolódó tünet előfordulása jelez (pl: hasi fájdalom, hasmenés) laktóz tartalmú étel fogyasztása után. Mind az elsődleges, mind a másodlagos laktáz hiány okozhat laktóz érzékenységet. Normálisan a tejcukor, azaz laktóz bontása az ún. laktáz enzim segítségével történik, a vékonybél nyálkahártyájában a bélbolyhok felületén. A bélhámsejtek csak a bontott állapotban lévő laktózt képesek felvenni. Ha az enzim hiányzik, vagy működése
károsodik, akkor a bontatlan tejcukor nem szívódik fel, és a vastagbélben az ott található baktériumok bontják és használják fel. A vastagbélben bekövetkező bakteriális erjedés, bontás gázképződéshez vezet, amely haspuffadást, és hasi görcsöket okoz. A bélben maradó bontatlan cukormolekulák vizet kötnek meg. Ezáltal a széklet állaga hígabbá válik, mennyisége jelentősen megemelkedik, ami hasmenést eredményez. A veleszületett laktáz hiány ritka.

Típusai:

Elsődleges laktázhiány: ez a leggyakoribb oka a tejcukor-érzékenységnek. Körülbelül a Föld népességének 70%-át érintett. A gyakorisága és a tünetek jelentkezésének kora etnikai csoportonként változó. Különösen gyakori a spanyol, fekete, ázsiai, amerikai indián, Ashkenazi zsidó emberek között. Az elsődleges laktózérzékenység gyermekkorban fejlődik ki, 3 éves kor alatt ritka.

Másodlagos laktázhiányt bél sérülése okoz, mint például az akut gastroenteritis, mely baktérium vagy vírus által kiváltott fertőző betegség, ami az emésztőtraktusra terjed ki, és ennek következtében változó mértékben károsul a gyomor és a bélnyálkahártya. Csak a nagyon fiatal csecsemők
(3 hónapnál fiatalabb) és rosszul táplált gyerekek esetében szükséges
laktózmentes diéta. Giardiás fertőzés (embernél gyakran előforduló parazita) is sokszor vezet laktózérzékenységhez.

-A diagnózis megerősítésére egy kéthetes laktózmentes diétát érdemes tartani. Azoknál a gyerekeknél, akik laktózérzékenyek, a tüneteknek el kell múlniuk, majd újra jelentkezniük kell tejtermék fogyasztása esetén. A családnak ismernie kell a laktóz rejtett forrásait is, mint például a kenyér, salátaöntetek, édességek, a palacsinta és a pékáruk. A formális diagnosztikai vizsgálatokra, mint például hidrogén belégzéses- vagy székletvizsgálatra csak ritkán van szükség.

A laktózérzékenység mértéke és az, hogy a gyerekek mennyi laktózt tudnak elviselni egyénenként változó. A részlegesen emészthető termékek, mint például a sajt, a joghurt vagy a magas hőmérsékleten hőkezelt tej megkönnyítik a kezelést. A laktózérzékeny gyerekek diétájának sok kalciumot kell tartalmaznia, mivel a legújabb kutatások szerint a laktóz elősegíti a kalcium beépülését, így annak hiánya a csontok ásványi anyag tartalmának nem
megfelelő arányához vezethet.A laktózérzékenység nem keverendő össze a tehéntej protein érzékenységgel, attól teljesen különböző. Az elsődleges laktózérzékenységgel szemben a tehéntej protein allergia a fiatal
csecsemőket is érinti és gyakran az első év folyamán elmúlik. Ezért szokták a védőnők a szoptatós anyukáknak javasolni, hogy három-négy hónapig tartózkodjanak a tejivástól, és tejtartalmú ételeket is csak mértékkel fogyasszanak. Ez a megkülönböztetés fontos, amikor a diétát tervezzük. Bár elég sok rejtett forrása lehet a laktóznak, a legtöbb gyerek elvisel valamennyit belőle.

tünetek:

Laktózérzékenység tipikus tünetei (melyek egyébként a tejfehérje-érzékenység tipikus tünetei is):

-gyomorgörcs, hasi fájdalom
-puffadás
-felfúvódás
-krónikus hasmenés
-ritkább esetben hányinger, hányás
-kisgyermekeknél súlygyarapodás megállása és folyamatos súlyvesztés

Mit nem ehet a laktózérzékeny gyermek?

A laktózérzékenyek étrendjéből kizárandóak a tejcukrot tartalmazó élelmiszerek. Ide tartoznak nyilvánvalóan a tej, a tejföl, a tejszín, a sajtok,jégkrémek.fagylaltok. Az egyértelműen laktóz tartalmú élelmiszerek mellett azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy számtalan tej-alapú adalékanyagot használ az élelmiszeripar. Így a laktóz-érzékenyeknek
nagyon kell figyelniük az élelmiszercímkén feltüntetett összetevők közül (a fentiek mellett) az alábbiakra is: tejpor, vajíró, savó, savópor, tejcukor/laktóz.

Nem minden taj alapú készítmény tilos a tejcukor érzékeny gyermekeknek!

A tejcukor-érzékenyekre jellemző egy bizonyos szintű egyéni tűrőképesség – azaz meghatározható a napi laktózmennyiség, amit a betegek egy része panaszmentesen elfogyaszthat. Ennek megfelelően, egyes tejcukor-érzékenységben szenvedő betegek képesek lehetnek megemészteni a savanyított termékeket, mint pl. a joghurtot vagy a kefírt, illetve
a túrót. Az élelmiszeriparban ma már széles skálán állítják elő a laktóz mentes termékeket, van miből válogatni: pl. tejet, joghurtot, sajtot, túrót stb. Ezeket a tejcukor-érzékeny betegek nagy része bátran fogyaszthatja.

Tojás allergia gyermekeknél:

tojasallergiaEgyre gyakoribb a tojásallergia kialakulása, Magyarországon nagyjából a lakosság 1%-a allergiás a tyúktojás valamely összetevőjére. A diagnózis legtöbbször gyermekkorban születik meg, hiszen az első tünetek akkor válnak nyilvánvalóvá, mikor a hozzátáplálás megkezdődik.
Nem szabad összetéveszteni az átmeneti intoleranciával, amely nagy mennyiségű tojás fogyasztása következtében létrejövő, múló tünetekkel lép fel, majd megszűnik. Ilyenkor a tojás egyszeri nagy mennyiségű fogyasztása okozza a tüneteket a szervezet túlzott fehérjeterhelése következtében.

Tüntek:
A szoptatás időszakában a tojásallergia tüneteként a babánál jelentkezhet bőrallergia, ekcéma és hasi panaszok. A tojást 8 hónapos kor után vezethetjük be a babák étrendjébe. A kicsinek kezdetben kizárólag friss, jól megfőzött tojássárgáját készítsünk, majd fokozatosan – úgy egyéves kortól – kaphat tojásfehérjét is.
Ez allergiára hajlamos gyermekeknél – akik családjában előfordult már étel- vagy más allergia – legalább 2-4 hónappal későbbre halasztandó. Ebben az időszakban a tojás fogyasztását követően a következő tünetek esetén gyanakodjunk tojásallergiára: bőrviszketés, kipirosodás, bőrkiütés, száj körüli zsibbadás, az arc, a torok duzzadása, légzés nehézsége, hányás, hasmenés, hasi fájdalom.
Szoptatás alatt is elkezdődhet.
Az ételallergia tünetei sajnos már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Ennek oka,
hogy az anya által fogyasztott ételek az anyatejen keresztül, bizonyos mennyiségben átjutnak a baba szervezetébe is. Érdemes ezért megfigyelnünk, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek, és a továbbiakban teljesen hagyjuk el a gyanús élelmiszert. Praktikus, ha feljegyezzük, mikor mit ettünk, így könnyebb visszakeresni az
esetleges okot. Ha a gyanús étel kiiktatása után nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt próbáljuk meg mentessé tenni tőle az étrendünket. Így például a tojás esetében is. Amennyiben a baba ekcémás tünetei továbbra sem javulnak, akkor más élelmiszerekkel is tegyünk próbát – pl. tej és tejtermékek, stb. -, de ilyenkor mindenképpen látogassunk el egy szakorvoshoz is.

Mit nem ehet tojásallergiás gyermek?

-A tojás.
-Teljes tojás, tojás sárgája, tojás fehérje, tojáspor.
–Olyan élelmiszerek, melyek a tojásból kivont alkotórészeket tartalmaznak.
-Más szárnyasok tojásai (pl.fürj, kacsa, liba). Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy ezen nyersanyagok fogyasztása szintén allergiás tüneteket válthat ki.
-A szárnyas húsa. A szárnyasok húsában lévő fehérje szintén tüneteket provokálhat.

Mivel pótolhatjuk a tojásallergiás gyermek étrendjét?

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy miután a tyúktojás fehérje-összetétele meglehetősen hasonló a többi szárnyaséval, ezért nem helyettesíthetjük más tojással, mivel minden valószínűség szerint az is allergiás reakciót fog kiváltani.
A tojásmentes diéta viszonylag egyszerűen megoldható, hiszen a gyakorlatban csak a tészták és a sütemények fogyasztásával kell vigyázni. Tojásmentes tésztát már lehet kapni speciális üzletekben, ahol például lisztérzékenyek számára készült élelmiszereket is árulnak, de egyre több nagy élelmiszer-áruház is tart ilyen készítményeket. Kapható már kémiai úton
előállított „tojáspor” (ez természetesen nem tartalmaz tojást), amelyet a süteménytésztához keverve remekül lehet használni. Házilag elkészíthetünk így gyakorlatilag bármilyen süteményt, de akár a levestésztát is. Ha azonban ez nem áll rendelkezésünkre, akkor hagyományosan étkezési keményítővel szokták pótolni az ételekben.
A közhiedelemmel ellentétben a tejtermékek fogyasztása nem kontraindikált, azokra keresztreakció nem fordul elő, mivel a tejben lévő fehérjéknek eltérő a szerkezete. Ez nem zárja ki azonban azt az állapotot, amikor egy gyermek a tojás mellett a tejre is allergiás.

Lisztérzékenység gyermekeknél:

A gyermekkori lisztérzékenység vagy sikér intolerancia a gabonaszemekben található gabonafehérje által kiváltott vékonybél-megbetegedés.
A túlérzékenység miatt a vékonybél nyálkahártyája károsodik, ami a tápanyagok felszívódását nehezíti meg, és alultápláltsághoz vezet. A búza több alapvető élelmiszer alkotórésze, mint pl. a kenyér és a tésztafélék. 500 emberből 4-et érint ez a betegség. A lisztérzékenység kiváltó oka nem ismert, de örökletes betegségként tarják számon.
A lisztérzékeny gyermekeknél a diéta rendkívül fontos és elengedhetetlen. Célja: a klinikai tünetek megszűnése, a bélcsatorna felszívó funkciójának javítása és a vékonybél-nyálkahártya bolyhai regenerációjának elősegítése.
A helyesen összeállított étrend nem okozza egyetlen tápanyag hiányát sem. Az étrend lényege, hogy helyettesíteni kell a nem fogyasztható gabonaféleségeket más növényi alapanyagokkal (kukorica, rizs, sárgaborsó, szójaliszt, illetve kukorica- és burgonyakeményítő).

Tipikus kisgyermekkori tünetek:

A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A gyerekek étvágytalanná válnak, hánynak, hasuk jellegzetesen előredomborodik a fokozott bélgáz-képződés, a béltartalom nagy mennyisége és a hasfal izomzatának ernyedtsége miatt (pókhas). Tetemes mennyiségű székletük bűzös, csomós
állagú, láthatóan sok zsírt tartalmaz, mert a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívás sérül. A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb.
Az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, kicsik, vitaminhiány, elsősorban a zsírban oldódó vitaminok hiányában fellépő betegségek, vérszegénység mutatkoznak. Az ilyen gyerekek kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni.
Fáradtak, kimerültek, szívesebben fekszenek.

Mit ehetnek és mit nem a lisztérzékeny gyermekek?

Pékáruk: A búza-, árpa- és a rozspehely és -liszt, ill. a zabpehely helyett javasolt a kukorica, a rizs-, a köles-, a hajdina-, a sárgaborsó- és a szójaliszt, valamint a kukorica- és a burgonyakeményítő. A kereskedelmi forgalomban készen is beszerezhető gluténmentes kenyér, száraztészta, édesipari termékek, konzervek, sütemény- és kenyérporok. Utóbbiból levesbetét, főtt tészta, gombóc és palacsinta is készíthető.
Húsok: Hal, baromfi, sovány sertés, marha, nyúl, vad párolva, főzve, sütve, fóliában, sütőzacskóban sütve, római tálban grillezve, mikrohullámú sütőben elkészítve fogyaszthatók.
A húsipari készítmények állománymódosítóként glutént tartalmazhatnak, ezért az OÉTI-lista mérvadó.
Tejtermékek: Az ízesítés nélküli tej, író, túró, juhtúró fogyasztható. A natúr kefir, joghurt, tejföl, tejdesszert, joghurt hab, túrókrém, ízesített joghurt csak akkor, ha jelölten gluténmentes, illetve gyártó által garantált.
A sajtok – a holland sajtokat kivéve – fogyaszthatók.
-A tojás gluténmentes, ezért tetszés szerint fogyasztható.
Zöldségek, gyümölcsök: Gluténmentesek, frissen és fagyasztva egyaránt használhatók. A gyorsfagyasztott burgonya kivétel, gluténtartalmú lehet. A gyümölcsök közül az import zöld alma gluténtartalmú bevonatot tartalmazhat, fogyasztása tilos.
Zsírok: A zsiradékok gluténmentesek, kivéve egyes szalonnaféléket, melyekből csak a listán szereplők fogyaszthatók. A gyümölcsök, olajos magvak ajánlhatók.
Fűszerek és ízesítő anyagok: A zöld és száraz fűszernövények gluténmentesek, a feldolgozott termékek nem javasoltak.
Italok: A víz, ásványvíz, rostos és szénsavas üdítők, teák gluténmentesek.
Bébiételek: A szabályosan forgalomba hozott, egy éves korig adható bébitápszerek mind gluténmentesek.

Hirdetés
Hirdetés betöltése...