Hirdetés betöltése...

Emlékeztek? Szinte “csoda” egy ember életében, hogy így láthasson egy üstököst! 1997-ben járt “nálunk”, a Hale–Bopp-üstökös!


Hirdetés

A Hale–Bopp-üstökös (hivatalos neve C/1995 O1) valószínűleg a 20. század legfényesebb és legjobban megfigyelt üstökösevolt. Rekordideig, 18 hónapig volt látható szabad szemmel, a korábbi csúcstartó, az 1811-es nagy üstökös csak feleennyi ideig.

A Hale–Boppot 1995. július 23-án fedezték fel nagy távolságra a Naptól, amely már utalt arra, hogy a Nap megközelítésekor nagyon fényes lehet. Az üstökösök fényességét nehéz előrejelezni nagy pontossággal, de a Hale–Bopp elérte vagy meghaladta a várakozások nagy részét, amikor 1997. április 1-jén áthaladt a perihéliumon. Az 1997-es nagy üstökösnek nevezték.

Az üstököst két független amerikai megfigyelő fedezte fel, Alan Hale és Thomas Bopp. Hale sok száz órát töltött üstökösök utáni kutatással Új-Mexikóban, de addig egyet sem talált. Ezért ismert üstökösök követésével kezdett foglalkozni. Egyik éjszaka egy 11 magnitúdós objektumot fedezett fel az M70 gömbhalmaz közelében, a Nyilas csillagképben. Hale először meghatározta, hogy az M70 mellett nincs mélység objektum, ezután pedig az ismert üstökösök katalógusában keresett tovább. Egyetlen olyan üstököst sem talált, amely az égboltnak ezen részében lett volna. Miután látta, hogy az objektum elmozdult a háttércsillagokhoz képest, emailt írt a Csillagászati Táviratok Központi Irodájához.

Bopp nem rendelkezett saját távcsővel. Ismerőseivel az arizonai Stanfield közelében figyelte a csillaghalmazokat és galaxisokat, amikor az egyik ismerőse távcsövével ráakadt az üstökösre. Rájött, hogy valami újról van szó, mikor látta, hogy az M70 mellett nincs mélyégobjektum. Táviraton keresztül vette fel a kapcsolatot Csillagászati Táviratok Központi Irodájával. A következő reggelen megerősítették, hogy új üstökösről van szó, és Hale-Boppnak nevezték el, jelzése C/1995 O1.

A Hale–Bopp-üstökös egy kivételes, évszázadonként csak egyszer felbukkanó üstökös volt.  A mára legendássá lett, több mint egy éven át szabad szemmel is látható égitest a következő másfél évtizedben is a látókörükben maradt, mert távolodását magyar csillagászok követték nyomon, számos különleges dolgot kiderítve erről a különleges üstökösről.

Hale-Bopp-1997-horvath-tibor

A fenti felvételt Horváth Tibor hegyhátsáli amatőr csillagász készítette, egy 35 mm gyújtótávolságú objektívvel, Fujicolor 400 filmre, 3 perc expozícióval, 1997. március 9-én, a hajnali égen. A Hale-Bopp-üstökös  március végén érte el legnagyobb földközelségét. Horváth Tibor fényképén nagyszerűen tanulmányozható az üstökös por- és ioncsóvája. A szemfüles olvasók pedig észrevehetik a Tejút sávjában látható, vöröses színű Észak-Amerika ködöt, és egy meteor nyomát is. A felvétel jól érzékelteti a vizuális látványt, és azt, hogy mennyire fényes üstökös volt a Hale-Bopp. Nem sokkal később már a déli égbolt alatt élők követhették nyomon az egyre halványuló üstököst, amely legközelebb mintegy 2400 év múlva tér vissza.

Hirdetés

Hirdetés betöltése..