Ehető zöldséget teremnek a városi balkonok?


Hirdetés

Népszerű a városi kertészkedés: sok erkélyt és balkont színesítenek kerti növények és egyre több közösségi kert jön létre városszerte. Klimatikus és pszichológiai oldalról ez egyértelműen pozitív és hasznos folyamat. A városban termesztett zöldségek és gyümölcsök egészségünkre gyakorolt hatását vizsgáltuk.

Vajon károsak a városi termések szervezetünkre nézve? Tény, hogy a városi levegő-, illetve egyes helyeken a talajszennyezettség komoly egészségügyi problémákat okozhat, a kérdés azonban az, hogy városi erkélyünkön féltőn nevelgetett növényeink milyen mértékben „építik be” a levegőből a szennyező anyagokat, egyáltalán kell-e emiatt aggódnunk.

 

A téma azokat is izgatja, akik részesei és fogyasztói a városi kertészkedésnek. Ezt mutatja a Bókay utcai Grund Kert által a Wessling Hungary Kft-vel végeztetett 2012-es laboratóriumi vizsgálat. Az első szezon után bemérették a kertben termett paradicsom, burgonya és spenót nehézfém-tartalmát. Az eredmények megnyugtatóak lettek, az Európai Bizottság 629/2008/EK rendeletében meghatározott határértékeket nem érte el a zöldségekben lévő szennyezettség.

És a balkonkert?

Ha balkonkertet gondozunk, a talajminőség teljes mértékben a mi kezünkben van. Sokféle termőföld kapható a kertészeti árudákban.

Persze nem mindegy, mennyire forgalmas helyen lakunk. Nagy forgalmú utak mellett nem célszerű ehető növényeket termeszteni, főleg a szállópor-szennyezettség miatt. A szállópor tartalmazhat nehézfém-szennyeződést is, ami a porral a talajra és a növények leveleire, termésére is rákerül.

Hogy ez milyen mértékben szívódik fel arról egyelőre pontos tanulmány nem született, de aLevegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájának munkatársa, Lenkei Péter elmondta, hogy ólomszennyezéssel már nem kell számolnunk, mióta azt a kilencvenes években kivonták az üzemanyagból. Nehézfémként a városi levegőben a féktárcsákról a levegőbe kerülő antimon van jelen.

Az antimon az ólomhoz hasonlóan idegméreg, és a szálló porral terjed a levegőben. Valamilyen mértékben a talajra is lerakódik a porral, de olyan minimális mennyiségben, hogy a növénybe való felszívódás útján valószínűleg nem kell számolnunk egészségügyi kockázattal. Az antimonszennyezésről bővebben lehet tájékozódni a Levegő Munkacsoport „Budapest levegőszennyezettségének története” című kiadványából.

Fontos tudni, hogy a nehézfémek természetes alkotórészei a talajnak és a növényzetben is előfordulnak. Egy tanulmány szerint előfordulnak köztük az ember, állat és növény számára is nélkülözhetetlen elemek (cink, réz), a csak ember és állat számára fontos elemek (króm), a csak növényeknek fontos elemek (nikkel), valamint azok, amelyek egyik élőlénytípusnak sem hasznosak (ólom, kadmium, higany). A nehézfém-szennyeződésmértéke nagyban függ a járműforgalom nagyságától, a nehézfém típusától, valamint az adott növényfajtától is.

Utóbbit egy Berlinben készült, a városban termelt zöldségek méreganyag-tartalmának vizsgálatáról szóló tanulmány taglalja. A zöldségek közül a paradicsomot, zöldbabot, sárgarépát, burgonyát, karalábét, a leveles zöldségek és gyógynövények közül pedig a káposztát, zsázsát, mángoldot, bazsalikomot, mentát, és kakukkfűt vizsgálták a bennük előforduló nehézfémek (kadmium, króm, ólom, nikkel és réz) mértékének szempontjából.

Kiderült, hogy a zöldségfajták nem ugyanazokat a nehézfémeket kötik meg, illetve nem egyforma mértékben építik be, például a mángoldban az ólmot, míg a mentában a krómot mutatták ki nagyobb mennyiségben.

Biztonságosak a ládás zöldségek

Mindezekből levonhatjuk a következtetést, hogy a városban a forgalomból származó nehézfém-szennyezés a terhelt utak mentén lévő talajban a legerősebb, az erkélyünkön termelt zöldségek ültetőközege viszont – remélhetőleg – nem innen származik, éppen ezért figyeljünk rá, hogy csomagolt vagy megbízható helyről származó talajt használjunk.

A levegőben porral terjedő nehézfém szennyezést illetően: ha balkonkertünk kellő távolságra van a forgalmas utaktól, esetleg épület- vagy növénysáv választja el tőle, akkor a termelt zöldséggel kapcsolatban nincs okunk aggodalomra.

Megnyugtatásképpen egy kis adalék a budapesti városlakóknak: még kevesebb az ok a félelemre, mióta egy német művészeti csoport közösségi méhészkedésbe fogott fővárosunkban is, és a méhészek bevizsgáltatták a városban készült mézet.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján a begyűjtött nektárból készült méz megfelelt az előírásoknak, a nem kívánatos szennyezőanyagok (nehézfémek, állatgyógyszer-maradékok) mennyisége pedig bőven a kimutatható szint alatt volt. Ez jó hír a balkonkertek kedvelőinek is: ha növényünk virágából gyűjtött méz tiszta, akkor termése is minden bizonnyal mentes a mérgektől.

 

Forrás:http://tudatosvasarlo.hu/cikk/eheto-zoldseget-teremnek-varosi-balkonok

Hirdetés

Hirdetés betöltése..