A szívizom megbetegedései! Mi okozza ezt a problémát?







Hirdetés betöltése…

A szívizom zavarai közül az infarktus a legismertebb, amelynek veszélyeiről nem lehet eleget beszélni, hiszen Magyarországon évente átlagosan 20-25 ezer hasonló eset történik. Nem az infarktus azonban az egyetlen kockázati tényező, amely a szívizmot fenyegeti.Dr. László Zsolt kardiológussal beszélgettünk. szivizom

 

Mi a szívizom elsődleges funkciója a szervezetben?

Ezen izom tevékenysége által húzódik össze a szív. Nagyon erős, egyáltalán nem fáradékony izomrostokról beszélünk, összességében az izom típusa is egyedülálló az emberi testben. A szívizom esetleges diszfunkciói, megbetegedései már csak az izom feladataiból adódóan is kiemelt odafigyelést igényelnek, hiszen nem megfelelő működés esetén könnyen életveszélyes állapot alakulhat ki, vagy akár halál is bekövetkezhet.

Mik a szívizom leggyakoribb megbetegedései?

A legismertebb szívizommal kapcsolatos probléma a szívinfarktus, ami a vérellátási zavarok következtében kialakult izomelhalást jelenti. A legegyszerűbb közelítésben arról van szó, hogy egy szívartéria beszűkül vagy elzáródik. Ennek meglehetősen tipikus jelei vannak, de mégsem ismerik fel őket azonnal, ugyanis egyénileg jelentősen eltérnek. Legáltalánosabban a mellkasi nyomásérzést, szorítást, a váll, a kar irányába kisugárzó fájdalmat, légszomjat, izzadást, hányingert vagy esetleg hányást sorolhatjuk fel ezek között, de az sem ritka, hogy az infarktust kapott személy eszméletét veszti. A betegek emellett úgy érzik, „megsemmisülnek”, teljesen kisiklik alóluk a talaj. Különösebben nem sorolnám fel az összes tünetet, hiszen ezek viszonylag jól ismert jelek, azt azonban fontosnak tartanám kiemelni, hogy néha már napokkal, sőt, hetekkel korábban lehetnek előjelei az infarktusnak.

Ezek eltérnek maguktól a konkrét infarktustünetektől?

Annyiban nem, hogy itt is ismétlődő mellkasi fájdalomról van szó, ami jellemzően fokozódik a fizikai terhelés hatására. De messze nem olyan intenzív, mint a tényleges infarktus esetén. Az mindenesetre általános jelleggel is kiemelhető, hogy ha a fenti tüneteket észleljük magunkon, azonnal menjünk orvoshoz, az infarktus esetében ugyanis az időtényező alapvető jelentőségű. Akár perceken is múlhat a beteg élete.

Közhelyszámba megy, milyen életmódbeli tényezők vezetnek infarktushoz. Van-e olyan a dohányzáson, alkoholizáláson, egészségtelen, koleszteringazdag táplálkozáson, magas vérnyomáson kívül, amit esetleg meg lehet még itt említeni?

A stresszt említeném meg, ami szintén magas vérnyomáshoz vezet, és mintegy „elhasználja” a szervezetet. Egyébként azok a fő okok, amiket említett.

Milyen egyéb szívizom-megbetegedésekről beszélhetünk még?

A miokarditiszt, az úgynevezett heveny szívizomgyulladást említeném elsőként, amely főleg különböző megbetegedések kísérőjeként jelentkezik. Ennek tünetei elég hasonlóak az infarktuséhoz: mellkasi fájdalom, légszomj, megsemmisítő fáradtságérzés jelentkezik, esetleg szívritmuszavar, össze-vissza felgyorsult pulzus tapasztalható. Mint mondtam, ezek a tünetek vírusos vagy bakteriális fertőzés mellett jelentkeznek, vagyis lázzal, szaggató fejfájással, torokfájdalommal, végtagi fájdalmakkal járhatnak együtt. Mindez többek között azért is veszélyes, mert a gyulladás károsítja az érfalakat, és trombózist, infarktust okozhat.

Csak efféle megbetegedések esetén jelentkezik szívizomgyulladás?

Gyógyszerek mellékhatásaként, esetleg droghasználat mellett is jelentkezhet.

Mi ilyenkor a megoldás?

Először is meg kell állapítani, mi váltotta ki a gyulladást. Ha ez megtörtént, gyógyszeres kezeléssel lehet javítani a szív működésén, de a problémák hosszú időre elhúzódhatnak, minimum fél éven át rengeteget kell pihennie a betegnek, nem erőltetheti meg magát, és bizonyos diétás előírásokat is be kell tartania. Akár kórházi kezelésre is szükség lehet, azonban korántsem biztos, hogy mindezek eredményt hoznak.

Ez maradandó károsodást jelent?

Igen, elképzelhető, hogy a szívizom hosszabb távon is károsodik. Ez nem szükségszerű, de előfordul. A megbetegedés körülményei, a felismerés időpontja, az egyéni adottságok egyaránt közrejátszanak abban, mi lesz a beteg sorsa. Jó hír ugyanakkor, hogy az enyhébb szívizomgyulladás akár magától is meggyógyulhat, vagy csak mérsékelt beavatkozást igényel.

És mit jelent a szívizom elfajulása?

Ennek is több fajtája van, de általánosságban és leegyszerűsítve az a lényeg, hogy különböző okokból kifolyólag módosul a szívizom szerkezete, és az izom nem képes megfelelően ellátni feladatait. Ez szívelégtelenséghez vezet. A tünetek itt is hasonlóak a fenti esetekéhez: a mellkasi fájdalom a legtipikusabb, ami vissza-visszatérő módon jelentkezik. A beteg emellett nagyon gyorsan elfárad, légszomjat érez, ha fizikai terhelés alá esik, felgyorsul a pulzusa, szakad róla a víz, elsápad, és így tovább. Nagyon tipikus jellemző még a lábdagadás is, ami egyébként a szívizomgyulladásnál is gyakran előfordul.

Mi okozza ezt a problémát?

Igen változatos okokról beszélhetünk. Jellemző például, hogy infarktus után alakul ki szívizom-elfajulás, esetleg a koszorúér megbetegedéseinek kísérőjelenségeként. Utóbbi okcsoporthoz kapcsolódik például az úgynevezett kitágulásos szívizom-elfajulás, amikor a kamrák ugyan kitágulnak, de mégsem képesek ellátni megfelelően feladataikat. Egyéb esetekben pedig arról van szó, hogy elhalnak a szívizomsejtek, és kötőszövet szaporodik fel a helyükön. Bizonyos anyagcsere-rendellenességek, veleszületett bajok is hajlamosítanak hasonló megbetegedésre, sőt, az alkoholizmus is fokozza a kockázatot. És ugyanígy itt is okot képezhetnek bizonyos vírusos megbetegedések, illetve hormonális problémák.

Hosszabb távon mi a betegség kifutása?

A veleszületett problémák esetén a tünetek gyakran már fiatal korban jelentkeznek. A kezelés az okoktól függően eltérő, a szív működését itt is gyógyszeres kezeléssel lehet normalizálni. Ha anyagcserezavar áll a háttérben, ezt kell orvosolni, ha pedig a koszorúér szűkülete váltotta ki a szívizom elfajulását, akkor itt szükséges műtéti beavatkozást végezni. Azt, hogy mi a kifutás, egyéne és esete válogatja. Súlyos fokú szívelégtelenség esetén sajnos a betegek többsége korábban hal meg, mint az egyébként indokolt lenne, ezen még az alapos kezelésekkel sem lehet mindig segíteni.

Feltételezem, a dohányzás minden fenti esetben tilos.

Méghozzá szigorúan. Akárcsak az egészségtelen táplálkozás, a mértéktelen alkoholfogyasztás vagy a nagyon megerőltető fizikai aktivitás is. Utóbbi téren ugyanakkor vékony a határvonal, mert a mozgásmentes életmód ugyanolyan káros. Vagyis egyfajta kímélő egyensúlyra kell beállnia a betegeknek: sétálni, a szabadban lenni például fokozottan ajánlott. Maratont futni, intenzív kardio-edzéseken részt venni nyilván nem. És a felesleges kilóktól is meg kell szabadulni, méghozzá nem kampányszerűen. Ha valaki szívbeteg, annak életmódváltásra kell berendezkednie, és tartósan.

Szerző: Dr. Draveczki-Ury Ádám

10 eszméletlen kerti praktika szódabikarbónával
Veszélyes is lehet a horkolás



Hirdetés
Hirdetés betöltése...
Hirdetés