Hirdetés betöltése...

A palackozott vizek 93 százaléka szennyezett műanyaggal! A kupak okozza!


Hirdetés

Az ember akkor is képes műanyagot bevinni a szervezetébe, ha a kupakot, plasztikpalackot nem is tudja elrágni. Jelenleg úgy tűnik, a legtöbb mikroműanyag veszélytelen, de vannak köztük kockázatot rejtők, és az apró felületen remekül megtapadnak különböző mérgező anyagok.

Egy közelmúltban végzett kutatás eredménye bizonyult. Kilenc ország 19 forrásából származó, 11 különböző márkához tartozó ásványvizét vizsgáltak a kutatók. Kiderült, hogy

a palackozott vizek 93 százaléka volt szennyezett műanyaggal – a rácsodálkozás mértékét jelzi, hogy a WHO vizsgálatot indít.

Hogyan kerül az ásványvízbe?

Amikor a víz műanyaggal történt szennyezéséről beszélünk, az úgynevezett mikroműanyagokról van szó, amire ugyan nincs általánosan elfogadott definíció, de a 0,5 mm-nél kisebb részecskéket értjük alatta. Ezek keletkezhetnek az eldobált műanyagok aprózódásával és közvetlenül az emberi tevékenység során

– mondja a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője. Az időjárás viszontagságainak kitett műanyag főleg a Napból érkező ultraviola sugarak miatt töredezik, aprózódik, a parányi szemcsék a csapadékkal – a szennyezés helyétől függetlenül – előbb vagy utóbb folyókban, patakokban, tavakban, tengerekben kötnek ki.

Az ásványvizekben leggyakrabban polipropilént találtak, ebből az anyagból készül a kupak. A mikroműanyagok feltehetően fizikai hatásra, a fel- és/vagy lecsavarásra nyíródnak a palackba. És hogy nem mindegyik termékben találtak szennyeződést arra utal, a jelenség gyártási technológiától függ

– magyarázza a szakértő.

Magyarán tisztának, érintetlennek tartott vízkészleteink tényleg azok, a szennyezés a gyártás során keletkezik, így ha rájövünk az okára, kiküszöbölhető. Itt érdemes hozzátenni a történethez: nemcsak vizet árulnak műanyag kupakkal, hanem szinte az összes üdítőt, tejet, gyümölcslevet is.

A tesztben nem szerepeltek Európából származó ásványvizek, Magyarországon a csapvizet sem vizsgálták ebből a szempontból, tehát saját érintettségünkről nem tudunk mit mondani. Mivel azonban világméretű problémáról van szó, és a Duna mikroműanyag-hozamát ausztriai mérések alapján évi 1500 tonnára becslik, dőreség lenne azt hinni, megússzuk.

A teljes cikket itt olvashatja el: 24.hu

Hirdetés
Hirdetés betöltése..