A gerincbetegségek okai és tünetei


Hirdetés

 

Jelen fejezetünk és írásunk célja, hogy ismertessük a leggyakoribb gerincbetegségek okait, tüneteit.  Prezentációnkat  azokkal a gerinc rendellenességekkel (ez esetben a degeneratív kórképpel) kezdjük, mely miatt a páciens leginkább orvoshoz fordul, s mely betegségcsoport  és az azt  kísérő tünet együttes  életünknek leginkább természetes velejárója.

A gerincbetegségek és a társuló  fájdalom – mely minden gerincszakaszt érinthet – oka csak az esetek 10-15%-ban köthető biztos anatómiai elemekhez, élettani változásokhoz. Az előfordulási arányokat a gerincbetegségek gyakoriságával foglalkozó cikkünkben már említettük, és a fentiekben kitértünk a ma leginkább elfogadott osztályozási rendszerre is. A gerincbetegségekkel kapcsolatban a probléma gyökere, hogy gyakran betegségnek véljük azt  is, amikor csak nyak-, hát- vagy derékfájdalom jelentkezik, amely csupán egy tünet, hisz a fájdalom forrása nem köthető biztos spinális (gerinc-eredetű) struktúrához.

Ez utóbbi tünet nehezen megfogható és nehezen magyarázható, ezért a gerincbetegségekkel foglalkozó szakemberek különböző címkékkel  látták el, mint mechanikai  eredetű  nyak/hát/derék, vagy idiopáthiás, vagy nem meghatározható (azaz nem specifikus) nyak/hát/derékfájdalom, mely mindig benignus lefolyású és az esetek nagy százalékában spontán gyógyul. A problémát még tetézi, hogy a degeneratív gerincbetegségek esetén sokszor igen laza az összefüggés a radiológiai elváltozások (ez elsősorban a hagyományos röntgen diagnosztikára mondható el) és a panaszok között. A kutatás homlokterében áll továbbra is, hogy keressük az összefüggést a radiológiai vizsgálatok eredményei és a beteg tünetei között a nem specifikus gerinc rendellenességek esetében.

E rövid felvezetőt azért írtuk, hogy senki ne érezze kezelőorvosában a bizonytalanságot, ha az orvos az akut gerincpanasza kezdeti szakában nem mond mindig pontos diagnózist csak tünetei kezelésben részesíti, hisz valószínű nincs is kimutatható ok, csak a spinális szövetek, az  izomzat,az  ízületek túlterhelése okozza a fájdalmat,  mely ideális esetben 1-2 hét alatt elmúlik. Az eltérő anatómiai felépítés és a speciális funkció miatt a gerinc egyes szakaszai külön kerülnek tárgyalásra.

Cervicalis régió (nyaki szakasz)

Patológiai (kórtani) okok.

Cervicalis spondylosis és stenosis.

A  spondylosis a gerinc  kopásával, öregedésével együtt járó folyamat .A radiológiai elváltozás a 65 évesnél idősebb betegek 95%-ban mutatkozik. Nőkön gyakoribb és súlyosabb. A spondylosis általában progrediáló folyamat, dinamikája előre nem jósolható meg, a páciensek zöme a radiológiai eltérések ellenére tünetmentes marad. A leggyakoribb a C V-C VI-os  intervertebrális résben, ezt követi C VI-C VII. szint, ugyanis az említett két régió a cervicalis gerinc legmozgékonyabb szegmentuma.

Az intervertebralis discus korfüggő elváltozásai – a nucleus víztartalmának csökkenése – a szegmentum degeneratív kaszkádját (láncreakciót indít el) és a mozgásszegmentum progresszív károsodásához vezet. A mozgási szegmentum alatt értendő az intervertebralis discus, a két határoló csigolya, a két ízületi felszín és a két uncovertebralis ízület (a Luschka-ízületek), melyek az egyik  nyaki csigolyatest  és az alatta lévő csigolya ívének bázisai között a csigolya hátulsó-oldalsó széle mentén helyezkednek el, valamint az őket körülvevő  izom- és szalagképletek. A mozgási szegmentum egy szorosan összefüggő funkcionális és biomechanikai egység, s bármelyik anatómiai komponens sérülése érinti a szegmentum összes alkotóelemeinek változását.

A mozgási szegmentum csontos váza

A porckorong víztartalmának és rugalmasságának csökkenése a discus rés szűkületéhez (discopathia), a porckorong protrusiojához vezet, ezáltal a szegmentumban mikroinstabilitás alakul ki, majd a csigolyák széli részein csontos felrakódás (spondylosis), az ízületi felszíneken és az uncovertebralis ízületekben mechanikai gyulladás okozta arthrosis, osteophyta-képződések (spondylarthrosis), és másodlagos foramen valamint gerinccsatorna szűkület jön létre, csökkentve a teret a gerincvelő és az ideggyök számára.

A  degeneratív stenosis általában korfüggő, akkor van jelentősége ha tünetet okoz. A stenosis létrejöhet abban a kis csatornában amelyben az ideggyök fut, (foramen intervertebrále) és a gerinccsatornában (canalisban) – amelyet a gerincvelő tölt ki – annak  középső valamint oldalsó részében. A spinalis stenosis lehet veleszületett és másodlagos (szerzett). Az utóbbit okozhatja degeneratív folyamat, discus hernia, daganat, trauma, instabilitás, vagy öröklődő megbetegedés.

Meg kell említeni a nyaki  gerinc  szakasz  hátulsó szalagjának (ligamentum longitudinale posterior) öröklődő elcsontosodását, mely ritka kórkép szerencsére (az ázsiai lakosság 2%-át érinti,)de találkozunk vele  és gondolni kell rá. Az elcsontosodott szalag idő előtt szűkíti a gerinccsatornát és komprimálja a gerincvelőt.

Tünetek

A  nyaki   gerinc megbetegedéseinek elsődleges tünete a fájdalom, mely  felléphet  akutan (három hónapon belüli időtartammal),  de  lehet  krónikus (három hónapon túli)  is. Jellegzetes szinte  mindig kísérő tünet az  izomspazmus, amihez társulhat az ideggyök kompressziója következtében radiculopathia (felső végtagba kisugárzó fájdalom), a gerincvelő kompresszió okozta myelopathiás  tünetegyüttes, az artéria vertebrális működészavara  miatt fellépő vertebrobasiláris inszufficiencia –szédülés, valamint a szimpatikus dúclánc  irritációja (izgalma) okozta egyéb színes vertebrogén tünetek és panaszok . A  tünetek  előfordulnak  külön-külön vagy keverten.

Axialis ( centrális vagy lokális) nyaki fájdalom- cervicalgia

Tisztán a nyaki régió  ill. a környező lágyrészek, izmok fájdalmával jár,  eredete  szerint lehet specifikus, a tünetekkel korreláló okok (discus hernia, segmentalis instabilitás, trauma, degeneratív elváltozások stb.) következtében, és nem specifikus  amikor a tünetekkel korreláló kórokot nem sikerült kimutatni.  Elsődlegesen  izom – vagy szalag feszülés, túlterhelés  okozza.

Jellegzetessége:

  • A  fájdalom  visszatérő.
  • A  nyaki régió merev, kényszertartás alakulhat ki.
  • A  fájdalom mozgásra  fokozódik.
  • Nem gyöki eredetű a kisugárzó vállfájdalom.
  • Általában a kora reggeli órákban erősebb.
  • Hirtelen vagy fokozatosan kezdődik.
  • Nem túl erős mélyen érzett fájdalom.
  • Hátsó nyaki régióra lokalizálódik.

Cervicalis  spondyloticus  gyöki fájdalom (radiculopathia)

A spondyloticus gyöki fájdalom a mozgási szegmentum degeneratív folyamatának általában a kései stádiumában lép fel.  Mindig specifikus. A  csigolya véglemezeinek az ízületi felszíneknek és az uncovertebralis ízületeknek  osteophytosisa (csontos felrakódása) által, melyek szűkítik a foramen  intervertebrálét, ahol az ideggyök halad át. Ha az ideg nem tud mozogni a rendelkezésre álló térben, a kompresszió következtében létrejövő  gyulladásos  biokémiai változások jelentős fájdalmat generálnak.

Jellegzetessége:

  • Radicularis (gyöki fájdalom), éles, csíkszerű, mélyen érzett dermatómás fájdalom.
  • Szegmentális érzészavar kíséri.
  • A felső végtagi izomcsoportok gyengülése (gyöki beidegzéstől függően).
  • Gyengébb vagy kiesett reflexek  a felső végtagokon.

Az un. neurológiai deficittünetek (kiesési tünetek) külön-külön vagy együttesen kísérhetik a radiculopathiát, attól függően, hogy melyik gyök károsodott eltérő a klinikum. A felső gyöki érintettségnél nyakszirti, tarkótáji fájdalom, fejfájás, arcizom és fülcimpa fájdalom is jelentkezhet. A leggyakoribb gyöki irritáció okozta fájdalom lokalizációt, reflexeltérést, érzészavart és izomgyengeséget az alábbi táblázatban és képen szemléltetjük.

Cervicalis  myelopathia (a gerincvelő  működészavara)

A nyaki gerincvelő különböző okokból bekövetkező összenyomása miatt kialakuló jellegzetes tünetegyüttes, mechanikai kompresszió és vaszkuláris  inszufficiencia (elégtelenség) következtében. Kiváltó ok akut esetben lehet nagy diszkusz hernia vagy trauma, krónikus esetben a cervicális régió súlyos  degeneratív  elváltozása vagy a hátsó hosszanti szalag  elmeszesedése. A legtöbb myelopathia lassan alakul ki, de nincs könnyen definiálható lefolyása. Ezeket a betegeket szorosan kell követni radiológiailag és klinikailag, hogy a műtéti beavatkozás megfelelő időpontban és stádiumban történjen meg. A tünetek a gerincvelő kompresszió mértékétől és a fennállás időtartamától függően változnak.

Jellegzetessége:

  • Zsibbadt, ügyetlen, fájdalmas kezek.
  • Írásnehezítettség.
  • A felső végtagokon csökkent motoros vagy szenzoros funkció észlelhető.
  • Korai szakban diszkrét változások jelentkeznek a járásban, egyensúlyban.
  • A járás bizonytalanná válik.
  • Késői szakban progresszív tetraparesis  (a négy végtagot érintő részleges bénulás) fejlődhet ki.
  • Késői szakban  bél-és hólyag  működési zavarral társulhat.

Egyéb spondylogén tünetek és panaszok 

Ezeket a tüneteket okozhatja ideggyöki  kompresszió, az artéria  vertebrális (a nyaki csigolyák,és ízületek  által képzett csatornában futó fő ér) bármilyen okból bekövetkező összenyomása, vagy a környező szimpatikus rostok irritációja.

  • Fejfájás és tarkótáji neuralgia, mely gyakran kiterjed a szem régiójára. A fájdalom tompa és kínzó, általában erőlködéskor, a fej mozgatásakor fokozódik. Gyakran indul felkeléskor, és rosszabbodhat a nap során.
  • Pseudo angina pectoris.( nem valódi kardiális eredtű angina) A C6 és C7 magasságában kialakult rendellenesség, idegi és izomeredetű fájdalmat és valós érzékenységet okozhat a szívtájékon és a lapocka régiójában. Ez felveti az angina pectoris gyanúját. A fájdalom lehet szorító, mozgásra fokozódhat, leterjedhet a karokra a kis újji oldalra, súlyosbodhat a nyak mozgatásakor és társulhat a nyaki izmok  spazmusával. (elsődleges azonban a kardiális eredet kizárása)
  • Szemtünetek. Látásélesség csökkenése, időnként megjelenő homályos látás amely a nyak helyzetváltoztatásakor enyhül, fokozódó könnyezés, egyik vagy mindkét szemben érzett fájdalom, a szem helyzetének a beteg által történő furcsa leírása (nyomásérzés vagy a szem besüllyedésének érzése), mind gyakori tünetek. Legvalószínűbb oka az artéria  vertebrálist körülvevő szimpatikus idegek izgalma.
  • Hallás – és egyensúlyzavar. A járás, testtartás, egyensúlyozás nehézsége fülzúgással és átmeneti vagy állandó halláscsökkenéssel és a vascularis inszufficientia egyéb jeleivel mind a létrejövő érspazmus, vagy a fennálló artéria basilaris rendszerét érintő obstrukció( elzáródás , szűkület) eredményei.
  • Nyelési panaszok. Nem megszokottak a cervicalis szindrómákban de előfordulhat- gondolnunk kell rá .Oka izomspazmus, a garat vagy a nyelőcső összenyomatása elülső osteophyták  által.

Jelentkezhet még: szívdobogás érzés, tachycardia.( C4-es gyök izgalma esetén)szédülés, émelygés, verejtékezés.

Discus hernia

A nyaki gerincbetegségek  okai között külön említjük az un. lágy discus herniát. Az akut herniáció leggyakoribb  a 30-50 éves férfiak körében. A kemény discus hernia – a discus degneráció következménye – az 55 évnél  idősebbekben és nőknél alakul ki  elsősorban. A kóroki tényezőket a fentiekben említettük.

Általában hirtelen kezdődik, nagyobb erőbehatásra, rossz mozdulatra vagy traumára-típusosan autóbaleset során ostorcsapás sérüléskor. A herniált (előboltosuló) lágy nucleus mechanikusan deformálja a gangliont , vagy az ideggyököt, ez az egyik oka a heves fájdalomnak, másrészt az  anulust áttört  nucleusból  gyulladást keltő kémiai anyagok szabadulnak fel, ideggyöki izgalmat, okozva. A  discus hernia  elhelyezkedése alapján lehet mediális, foraminális és posterolaterális,- a leggyakoribb a posterolaterális lokalizációjú. és elsősorban a CV-CVI valamint a CVI-CVII-es szintben. A legtöbb  akut lágy discus hernia  javul konzervatív nem műtéti kezelésre.

Tünetek

A tünetek melyek akutan lépnek fel,  nagyjából azonosak  mint a spondylogén tünet együttesben leírtak, csak kezdetben intenzívebbek és jelentősebb mozgáskorlátozottsággal járnak.

  • Középvonalas nagy hernia ha a gerincvelőt nyomja okozhat myoelopathiás tüneteket.
  • A foraminális és posterolaterális discus hernia szimptómái ugyanazok mint a spondylogén radiculopathiában leírtak: motoros,- szenzoros-reflexeltérést okozva a felső végtagokon külön-külön vagy keverten.


Lágy posterolateralis discus hernia

Forrás:Dr Ferenc Mária
Hirdetés
Hirdetés betöltése...