99 éves Bálint György ( Bálint Gazda ), az ország “kertésze”


Hirdetés

Bálint György (Bálint gazda, Gyöngyös, 1919. július 28. –) magyar kertészmérnök, volt országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1995).

Életpályája

Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-én belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban. Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszék vezetője.

Társadalmi szerepvállalása

  • Az 1990-ben alapított Nagyváthy János Gazdaképző Egyesület elnöke 2012-ig, azóta tiszteletbeli tagja.
  • A MÚOSZ Agrár- és Szövetkezeti Szakosztálya tiszteletbeli elnöke, 2016-tól az Aranytollasok Társaságának elnöke, a TIT és a Magyar Borakadémia örökös tagja. Tagja az Európai Tudományos és Művészeti akadémiának.

Publikációi

  • Rendszeresen publikál több szaklapban és a Nők Lapjában, a Családi Lapban saját rovata van, továbbá számos cikke, tanulmánya jelent meg természettudományi, kertészeti, mezőgazdasági és ismeretterjesztő folyóiratokban is.
  • Saját honlapot működtet, amely hobbikerti témákban nyújt tanácsokat a kertészkedőknek (ld. a Források között)
  • Gyümölcsöskert című műve hat kiadásban, kétszázezer példányban fogyott el.
  • Főző József–Bálint György: Munkaszervezés a kertészeti nagyüzemekben; Mezőgazdasági, Bp., 1951 (Mezőgazdasági kiskönyvtár. Kertészeti sorozat)
  • Katona Zsigmond–Prohászka Ferenc–Bálint György: A szőlő munkái; Mezőgazdasági, Bp., 1951 (Mezőgazdasági kiskönyvtár. Kertészeti sorozat)
  • Talajerő-gazdálkodás az üzemi gyümölcsösökben; Mezőgazdasági, Bp., 1962
  • Bálint György–Faluba Zoltán–Poór György: Szakoktatás és szakemberszükséglet a mezőgazdaságban. Témadokumentáció; Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1963
  • Korszerű gyümölcsültetvények. Témadokumentáció; Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1964
  • Termesztett növényeink gyakorlati kárbecslése; szerk. Bálint György; Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet, Bp., 1967
  • Termésbecslés, kárbecslés; szerk. Bálint György; Mezőgazdasági, Bp., 1967
  • Gyümölcsöskert; Mezőgazdasági, Bp., 1972
  • Minden héten szüret. 52 kerti növény portréja; Mezőgazdasági, Bp., 1985
  • A biológiai kertészet lehetőségei és korlátai. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Biológiai Választmányának 1985. november 13-i ülésén elhangzott előadás némileg bővített szövege; TIT, Bp., 1986
  • Mesterfogások kezdő és haladó kertészkedők számára; Mezőgazdasági, Bp., 1989
  • Magaságyás; Mezőgazdasági, Bp., 1990 (Kertészpraktikák)
  • Kis könyv a magyar almáról; Corvina, Bp., 1990 (németül is)
  • Újabb mesterfogások kezdő és haladó kertészkedők számára; Mezőgazdasági, Bp., 1991
  • Kedves Húgom! Leveles kalendárium; Belvárosi, Bp., 1995
  • Keserédes éveim; Minerva, Bp., 2002
  • A kíváncsi kertész; Mezőgazda, Bp., 2005 + DVD
  • Szívügyünk a kert; Sanoma Budapest, Bp., 2008 (Nők lapja műhely)
  • Legendás növényeink; HNA 2002, Galgahévíz, 2012
  • Emlékfoszlányok; Kossuth, Bp., 2016
  • Bálint György–Telegdi Ágnes: Csodálatos állatok, varázslatos növények; Ring-Color Kft., Bp., 2016
  • Keserédes éveim, 1919-2010; 3. bőv. kiad.; Wesley, Bp., 2016
  • Minden héten szüret. 52 kerti növény portréja (átdolgozott kiadás); Kossuth Kiadó, Bp., 2017

Díjai, kitüntetései

  • Munka Érdemrend arany fokozata
  • A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata
  • SZOT-díj (1988)
  • Táncsics Mihály-díj (1990)
  • MÚOSZ Aranytoll-díj (1998)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)
  • Fehér Rózsa-díj (2007)
  • Gyöngyös díszpolgára (2009)
  • Budapest díszpolgára (2009)
  • A Hajléktalan Emberért díj (2009)
  • Hazám-díj (2017)
  • Prima Primissima díj (2017)
  • Magyar Szabadságért díj (2018)

forrás: wikipedia.org

Hirdetés
Hirdetés betöltése...