3 olyan ételadalék, amit főként gyerekeknek nem szabad adnunk


Hirdetés

Fruktóz-glükóz

Nehéz olyan feldolgozott élelmiszert találni, amiben nincs fruktóz-glükóz kukoricaszirup.

Az üdítőital és konzervgyártó érdekcsoportok, amelyek közvetlenül részesednek a cukor helyett használt fruktóz-glükóz kukoricaszirup használatából, szinte már minden üditőitalba, szörpbe, gyümölcslébe és konzervbe ezt teszik édesítőszer gyanánt. A probléma csak az, hogy ez nem édesítőszer.

Részben azért annyira egészségtelen a fruktóz-glükóz kukoricaszirup, mert zsírként metabolizálódik a szervezetben. Ezt pedig sokkal gyorsabban teszi, mint bármilyen más cukor, mert a legtöbb fruktózt folyadék formájában fogyasztjuk el- jelentősen felnagyítva annak negatív metabolikus hatásait.

A szirupot összefüggésbe hozták cukorbetegség, elhízás és metabolikus szindróma kialakulásával.

 

2 Aszpartám

Aszpartám
Az aszpartám (NutraSweet) 180-szor édesebb a cukornál. Három fő összetevőből áll – fenilalanin (50 százalék), aszparaginsav (40 százalék), és metanol (faszesz – 10 százalék). Véletlenül fedezték fel, amikor egy GD Searle vegyész egy fekély elleni szert tesztelve megnyalta az ujját, miután véletlenül kiöntötte egyik vegyszerét.

A probléma nem annyira az aminosavak jelenléte az aszpartámban, hanem az arányok és kémiai manipuláció. E kettő kombinációja azt eredményezi, hogy a szervezet szabad aminosavakká bontja le őket. A szervezet számára felismerhetetlen állapotban ebben a formában, a központi idegrendszert szó szerint “elárasztják” a szabad aminosavak, az agyi neuronok (idegsejtek) pedig túlságosan sokszor tüzelnek emiatt. Ez az állapot, az úgynevezett “excitotoxicitás,” ami egy egész sereg fizikai és idegrendszeri problémát okozhat. Továbbá, az aszpartám metanolja, amelyeknek az aszpartámban nincs természetes kötőanyaga (a természetben a metanol pektinhez kötődik), átalakul rákot okozó formaldehiddé a szervezetben.

 

 

3 Nátrium-glutamát

Nátrium-glutamát
Nátrium-glutamát (MSG), egy másik excitotoxin, amit a “nagy-élelmiszer”-gyártók “íz-fokozó” céljából adnak hozzá az ételhez, hogy elfedje a “valódi” összetevők hiányát a feldolgozott élelmiszerekben. Az MSG-t összefüggésbe hozták már agykárosodással, migrénnel, ADD-vel ( figyelemhiányos betegséggel) és ADHD-vel ( figyelemhiányos hiperaktivitással párosuló betegséggel), elhízással és más egészségügyi problémákkal. Az MSG jól ismerten a kínai élelmiszerekben fordul elő, de megtalálható még egyes feldolgozott levesekben, junk foodban, snackben, sőt bébitápszerben és bébiételben is! Az MSG elkerülését nehezíti, hogy mint összetevő, a címkéken nem mindig szerepel. egyértelműen.

 

Forrás:naturahirek.hu

Hirdetés
Hirdetés betöltése...