3 féle vérzést különböztetünk meg! Te felismered őket? Így segíthetsz, ha vérző embert látsz!!


Hirdetés

A bőr és a nyálkahártyák felületén okozott sérülések vérzéssel járhatnak. A sérülés súlyosságát elsősorban az határozza meg, hogy milyen típusú erek – artériák, vénák, hajszálerek – sérültek meg.

A sérülés természetére a vérzés intenzitásából és a vér színéből lehet következtetni:

  • Hajszáleres vérzés esetén a vér világospiros, a vérzés gyöngyöző, az elvesztett vér mennyisége rendszerint csekély.
  • Vénás vérzés esetén a vér sötétvörös, a vérveszteség mértéke a sérült erek nagyságától függ. Súlyos esetben a sérült nagyon sok vért is veszíthet.
  • Az artériás a szívműködésnek megfelelően lüktető, a távozó vér élénkpiros. A vérveszteség a sérült ér nagyságától függ. Súlyosabb esetben kivérzéses sokk léphet fel. Ennek előjele lehet a beteg sápadtsága, hideg verejtékezése. Ezen tünetek megjelenésekor megelőzés céljából javasolt a sokkfektetés.

Bleeding

Hajszáleres- vagy más néven kapillárisvérzés esetén a sérült területet megfelelő fertőtlenítés – jódtartalmú fertőtlenítővel, tiszta vízzel történő tisztítás – után rendszerint elegendő steril gézlappal vagy megfelelő méretű sebtapasszal lefedni.

Ha a sérült terület szennyeződött akkor körültekintően vízzel leöblíthető, azonban a folyó csapvíz gátolja a véralvadást, így erre ügyeljünk!

  • A steril gézlapot a sérült felületre kell helyezni és ragtapasszal rögzíteni.
  • A sebtapaszról el kell távolítani a papírcsíkot, majd anélkül, hogy a tapasz steril részéhez hozzáérnénk, gyors mozdulattal a rá kell erősíteni a kérdéses területre.

A vénás vérzés erőssége igen eltérő lehet, ezt az ellátás során figyelembe kell venni!

Vénás vérzés esetén a beteget nyugalomba helyezzük, a sérülés jellegének függvényében leültetjük vagy lefektetjük. A sérült testtájékot szív fölé emeljük, felpolcoljuk Ennek hatására a vérzés csillapodik.

Fertőtlenítést követően nyomókötést kell készíteni. A sérült testfelületre steril mull-lapot helyezünk, majd azt mullpólyával rögzítjük. A seb fölötti területre összetekert mullpólyát, vagy mullgombócot helyezünk, és azt úgy rögzítjük, hogy nyomást gyakoroljon a sebfelületre. Kötözéskor ügyeljünk arra, hogy az adott testrész vérkeringését ne zárjuk el. Az átvérzett kötést ne távolítsuk el! Azt újabb kötszerrel fedjük. Ha a vérzés erőssége vagy a sérült állapota nem teszi lehetővé a kötés kivitelezését, akkor azzal is sokat segítünk, ha a sebbe steril mull-lapot nyomunk és azt a mentők kiérkezéséig nyomva tartjuk. Ügyeljünk a segélynyújtó védelmére! Használjunk gumikesztyűt!

Artériás vérzésnél ujjnyomásos vérzéscsillapítást kell végezni, majd artériás nyomókötést kell készíteni.

Az ujjnyomással történő vérzéscsillapítás lényege, hogy a sérült terület fölött ujjheggyel elnyomják az artériát, ezzel csökkentik a sérült érszakaszon át elfolyó vér mennyiségét. Még szerencsésebb, ha az ún. artériás nyomópontokat nyomják el.

A sérültet nyugalomba helyezzük, lehetőleg lefektetjük, elnyomjuk artériás nyomópontját, sérült testrészét a szív fölé emeljük.

Az ujjnyomásos vérzéscsillapítást követően artériás nyomókötést kell készíteni. Steril gézzel (mull-lap) ki kell tömni, „tamponálni” kell a sebet, majd erre ismét steril gézt kell helyezni. A gézcsomót szoros pólyakötéssel kell rögzíteni. Ha a kötés átvérzik, akkor egy újabb gézcsomót kell a sebre helyezni és ismét szorosan körbetekerni.

Az artériás nyomópontot a mentők kiérkezéséig nyomva tartjuk, közben keressük a kivérzéses sokk jeleit, indokolt esetben sokkfektetést alkalmazunk.

Ha a vérzés erőssége vagy a sérült állapota nem teszi lehetővé a kötés kivitelezését, akkor azzal is sokat segítünk, ha a sebbe steril mull-lapot nyomunk és azt a mentők kiérkezéséig nyomva tartjuk. Ügyeljünk a segélynyújtó védelmére! Használjunk gumikesztyűt!

A régebben javasolt szorítókötés alkalmazása tilos!

Hirdetés
Hirdetés betöltése...