1,6 millió embert öl meg évente a só (Januártól kevesebb só a magyarországi menzákon)


Hirdetés

Több mint 1,6 millió ember halálát okozza világszerte évente a túlzott sófogyasztás – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport több mint 180 országot vizsgálva.

A magas sóbevitelről köztudott, hogy emeli a vérnyomást, ami a szív- és érrendszeri betegségek nagy kockázati tényezője. A túlzott sófogyasztás hatásairól világszerte a korosztályokat, a nemeket és a nemzeteket tekintve azonban még nem készült részletes tanulmány – hangoztatta Dariush Mozaffarian, a Tuft Egyetem táplálkozástudományi karának vezetője, a tanulmány vezető szerzője, aki még a Harvard Egyetem közegészségügyi iskolájában dolgozva irányította a tanulmány elkészítésén fáradozó több mint 100 kutatóból álló nemzetközi tudóscsoportot.

A The New England Journal of Medicine orvosi folyóirat csütörtökön megjelent számában közzétett tanulmányban a szakemberek kimutatták, hogy 2010-ben világszerte a sófogyasztás átlagosan napi 3,95 grammot tett ki, ami majdnem a duplája az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által tanácsolt napi 2 grammnyi értéknek.

Ázsiában több sót esznek, mint a Szaharában

A szakemberek összegyűjtötték és elemezték a konyhasó alapját képező nátrium bevitelét 2005 óta a felnőtt lakosság körében a világ 187 országában. Kimutatták például, hogy míg a Szaharától délre fekvő afrikai területeken a sófogyasztás – megközelítve a WHO javaslatát – napi 2,18 gramm, addig Közép-Ázsiában napi 5,51 grammra rúg.

A témakörben végzett korábbi tanulmányok metaelemzéséből kimutatták azt is, hogy a nátriumbevitel mérséklése csökkentette a vérnyomást minden térség felnőtt lakosságában, a legnagyobb hatással azonban az idősek, a feketék és azok esetében volt, akik magas vérnyomásban szenvedtek. Az 1,65 millió haláleset az összes szív- és érrendszeri betegségből fakadó elhalálozás majd 10 százalékát teszi ki. A világ minden térségét érinti, és csak igen kevés országot nem sújt a jelenség. „Ezek az új adatok felvetik egy határozott politika szükségességét a nátriumbevitel csökkentése érdekében világszerte és az Egyesült Államokban is” – hangoztatta Mozaffarian.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-ig két grammban rögzítette a napi sófogyasztásra vonatkozó ajánlását, azóta két grammnál kevesebb nátrium bevitelét javasolja felnőtteknek, ami napi öt gramm konyhasó felvételének felel meg.

Januártól kevesebb só a magyarországi menzákon

Szeptember helyett jövő év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát, és mérföldkő a sófogyasztás csökkentésében. Az új rendelet szigorúan szabályozza a menzaételek összetételét, mert bár az elmúlt években javult az iskolai-óvodai közétkeztetés minősége, de az ételek még mindig sósak, halat pedig alig esznek a diákok.

A túlsúlyos, egészségtelenül táplálkozó gyerekekből nagyobb eséllyel lesznek elhízott felnőttek, a kormányzatnak pedig különösen nagy felelőssége van ennek megakadályozásában, hiszen a közétkeztetésben 960 ezer kisgyerek vesz részt.

Vesére vigyázni!

Veséink működőképessége 30 éves életkorunk felett tízévente 6-8 százalékkal romlik. Az öregedő vese különösen érzékeny, az életkor előrehaladtával növekszik a heveny veseelégtelenség esélye. Mit tehetünk saját veséink öregedése ellen?

Minden ötödik egészséges ember veséjében már a 20–30 év közötti életkorban található heges hajszálérgomolyag. A nefroszklerózis előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik egészséges emberekben is. A nefroszklerózis szövettani jelei már minden negyedik emberben észlelhetők a 40–50 év közötti életkorban, minden második emberben az 50–70 év közötti életkorban, és a 70 év felettiek háromnegyedében. Nefronjaink száma 60 éves korunkra a születéskori érték kétharmadára, veséink mérete 75 éves korunkra 10-30 százalékkal csökken. Veséink működőképessége (a vesefunkció) 30 éves életkorunk felett tízévente 6-8 százalékkal romlik.

A só és az elhízás

Míg mi krémekkel és egyéb praktikákkal kisimíthatjuk ráncainkat, a veséknek erre nincs lehetőségük. Veséink sorsáért mi magunk felelünk. Az idő folyását nem tudjuk ugyan lassítani, de figyelnünk kell arra, hogy veséink természetes öregedésének ütemét ne gyorsítsuk fel. Az öregedő vese nem csak a heveny veseelégtelenséget előidéző behatásokra érzékeny.

A veseműködés romlásának természetes ütemét számos tényező képes felgyorsítani és idült veseelégtelenséget előidézni. A legfontosabb okok:
– a dohányzás,
– a magas (140/90 Hgmm vagy afeletti) vérnyomás,
– a cukorbetegség,
– az elhízás,
– a túlzott sófogyasztás,
– a kóros vérzsírszintek,
– a rendszeres fájdalomcsillapító-szedés.

forrás: MTI, erdely.ma

Hirdetés
Hirdetés betöltése...